Belpolitikai vita Londonban a Szíriában végrehajtott brit légicsapás után

David Cameron brit miniszterelnök előző nap jelentette be váratlanul az alsóházban, hogy a brit királyi légierő (RAF) egy drónja augusztus 21-én Hellfire típusú rakétával megsemmisített egy autót a szíriai Rakka városában. A járműben a walesi születésű, 21 éves Reyaad Khan és a skóciai Aberdeenben született Ruhul Amin utazott. Mindketten brit állampolgárok voltak, és a támadásban – egy harmadik, nem brit társukkal együtt – életüket vesztették.

Ez volt az első eset a szíriai konfliktus kezdete óta, hogy a brit fegyveres erők brit állampolgárokat öltek meg szíriai területen, drónnal végrehajtott célzott támadásban.
A pilóta nélküli repülőgépet az RAF egyik nyugat-angliai támaszpontjáról, több mint négyezer kilométeres távolságból irányították.

A londoni alsóházban képviselt két legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt és a Skót Nemzeti Párt (SNP) szerdán egybehangzóan követelte, hogy a törvényhozás hírszerzési és nemzetbiztonsági bizottsága indítson vizsgálatot az ügyben. A bizottságnak jogában áll meghallgatásra beidézni a brit titkosszolgálatok vezetőit.
Az ellenzék felszólította a kormányt arra is, hogy tegye közzé azokat a hírszerzési értesüléseket, amelyek alapján a szíriai bevetést elrendelte.

Michael Fallon brit védelmi miniszter a BBC televíziónak nyilatkozva ugyanakkor alig burkolt utalást tett arra, hogy további hasonló akciók várhatók. Fallon szerint a brit kormány „egy percig sem habozna" az augusztusihoz hasonló újabb légicsapások végrehajtásával, ha ezzel terrortámadásokat előz meg.
A miniszter kijelentette: a brit elhárítás már eddig is számos terrortámadási tervet hiúsított meg, de a Szíriában végrehajtott múlt havi akció első számú célpontja, Reyaad Khan esetében erre már nem volt lehetőség, és az általa jelentett terrorkockázatot nem lehetett más módon „kezelni".

Fallon nem árulta el, hogy Khan pontosan milyen támadási terveket szőtt, de a keddi brit sajtó névtelenül nyilatkozó kormányforrásokat idézve azt írta, hogy az Iszlám Állam megölt brit tagja egyebek mellett a II. világháború végének 70. évfordulója alkalmából rendezett londoni rendezvények helyszíneire próbált merényleteket megszervezni. E rendezvényeken jelen volt II. Erzsébet királynő is.

A brit védelmi miniszter szerint a kormány a légicsapás előtt azt a jogi tanácsot kapta, hogy az ilyen akciók abban az esetben törvényesek, ha „abszolút elkerülhetetlenek", ha nincs más lehetőség a célba vett terrorista megállítására, ha az akció „arányos", és ha nem jár civil áldozatokkal.
Hozzátette: Nagy-Britanniának joga van az önvédelemre, és a szíriai akcióval ezt az önvédelmi jogát gyakorolta.

A brit parlament tavaly szeptemberi rendkívüli ülésén nagy többséggel hozzájárulását adta Nagy-Britannia bekapcsolódásához az Iszlám Állam ellen amerikai vezetéssel folyó iraki légi hadműveletekbe. A brit királyi légierő műveleti felhatalmazása ugyanakkor nem terjed ki az Iszlám Állam szíriai állásai elleni bevetésekre.