Megkezdődött a Pöröly-per újratárgyalása

A Pöröly-ügy első tárgyalása 2010 és 2012 között folyt, de előzményei egészen 2003-ig nyúlnak vissza. A vád szerint 2003-ban, pár hónappal az akkori miniszterelnök és jelenlegi elnök, Recep Tayyip Erdogan hatalomra kerülése után több mint 300 katonatiszt összeesküvést szőtt a kormány ellen. A vád szerint mecseteket terveztek felrobbantani, le akartak lőni egy török harci repülőgépet, majd annak elkövetését Görögországra hárítani, hogy mindezek után a zavaros helyzet lehetővé és indokolttá tegyen egy katonai hatalomátvételt.

Tavaly szeptemberben egyenként húsz év börtönbüntetést szabtak ki a Pöröly-ügy legfőbb gyanúsítottjaira: Cetin Doganra, a hadsereg egykori parancsnokára, Ibrahim Firtinára, a légierő volt parancsnokára és Özden Örnek nyugalmazott admirálisra. Júniusban a legfelsőbb bíróság azonban egyhangúlag úgy ítélte meg, hogy a vádlottak jogai sérültek az eljárás alatt, és a hatóság hibásan kezelte a bizonyítékokat.

A 236 katonatiszt ügyének újratárgyalása javíthat az iszlamista-konzervatív elveket valló Erdogan és a hadsereg viszonyán. A katonaság régóta a Musztafa Kemal Atatürk által 1923-ban létrehozott, világi berendezkedésű köztársaság őrzőjének tekinti magát, s az országban hagyományosan befolyásos politikai szereplőként 1960 és 1980 között három puccsot szervezett, 1997-ben pedig sikerrel mozdította el a hatalomból az ország első iszlamista vezetésű kormányát.

Erdogan korábban üdvözölte a hadsereg vezetői ellen hozott ítéletet, mivel annak következményei egybeestek a hadsereg hatalmának korlátozására vonatkozó terveivel. Tavaly decemberben azonban maga nyitotta meg az utat a Pöröly-ügy és az ahhoz hasonló Ergenekon-ügy újratárgyalásához. Sokan úgy vélik, az hozott fordulatot az akkor miniszterelnöki posztot betöltő Erdogan hozzáállásában, hogy kormánya tavaly decemberben egy, az ő legbelső köreit is érintő, kiterjedt korrupciós botrányba keveredett.