Moszkva szerint a NATO „összezárja sorait” egy vélt fenyegetés örvén

Az orosz külügyminisztérium csütörtöki közleményében sérelmezi, hogy Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár az utóbbi időben gyakran tesz Oroszországgal kapcsolatos kijelentéseket, s a tárca szerint előszeretettel használ hidegháborús retorikát.

A külügyminisztérium ezzel kapcsolatosan felhívja a figyelmet Rasmussen keddi párizsi nyilatkozatára, amikor a NATO főtitkár óva intette Oroszországot attól, hogy katonai beavatkozást hajtson végre Kelet-Ukrajnában, mert szerinte ez „történelmi hibával" érne fel, és „súlyos következményekkel" járna. Rasmussen felszólította Moszkvát, hogy „ne játsszon a feszültség élezésére Ukrajna keleti részén".

Az orosz külügyminisztérium szerint a főtitkár állandó vádaskodásai alapján Moszkva joggal gondolhatja: a NATO-ban arra próbálják felhasználni az ukrajnai helyzetet, hogy zárják soraikat egy vélt külső fenyegetés örvén. A NATO-ban ezért szajkózzák folyton, hogy Oroszország egyre jobban felfegyverzi magát – közölte a külügyminisztérium, amely viszont felhívja a figyelmet arra, hogy míg a NATO katonai kiadásai jelenleg a világ katonai összkiadásainak a felét teszik ki, az orosz katonai költségvetés a NATO-büdzsé tizedét sem éri el.

Moszkva szerint miközben Rasmussen a NATO-orosz kapcsolatok, így a viszonyt szabályozó 1997-es egyezmény és a 2002-es római nyilatkozat felülvizsgálatáról beszél, egyáltalán nem zavarja, hogy éppen a NATO-tagországok sértették meg e dokumentumok alapelveit. E tagországok – mint az orosz külügyminisztérium megjegyzi – többször játszotta a döntőbíró szerepét – például Koszovó és Líbia esetében -, megingatták a nemzetközi jogot, most pedig a jogi normák kérlelhetetlen védelmezőinek állítják be magukat, szemet hunyva az ukrajnai szélsőséges erők égbekiáltó cselekedetei felett.