Operation Serval: a neheze még hátravan?

Marsai Viktor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója a válság közvetlen előzményeiről, hátteréről és nemzetközi dimenzióiról beszélt. Mint mondta, a mintegy 4-500 ezer Maliban élő tuareg 1960 óta három nagy felkelést vezetett a mindenkori államvezetés ellen. A napjainkig elhúzódó konfliktusnak a két évvel ezelőtti líbiai fejlemények adtak új dimenziót, amikor a Kadhafi-rezsim bukását követően mintegy háromezer, egykor líbiai zsoldban szolgáló tuareg fegyveres tért haza Maliba a fegyverraktárak kifosztása után. E fegyveresek birtokában igen komoly arzenál állt, légvédelmi gépágyúkkal és egyéb fejlett technikai eszközökkel. Az eredetileg 2011 végén tuareg felkelésként kezdődött lázadásra időközben „rákapaszkodtak" a szélsőséges iszlamisták, majd átvették annak irányítását. Mivel a központi államhatalom nem tudott értékelhető válaszokat adni a rebellis akciókra, Amadou Sanogo százados vezetésével a hadsereg puccsot hajtott végre 2012 februárjában, miközben a lázadók kikiáltották az ország északi régióiban Azawad államot. Marsai Viktor kiemelte: nagyjából egy éve lehetett tudni, hogy a fenti fejlemények előbb-utóbb nemzetközi beavatkozáshoz vezetnek majd, csak az volt kérdéses, hogy ki vállalja majd fel ennek kockázatát.

A térség viszonyait illetően fontos kiemelni, hogy Észak-Afrika kulcsfontosságú régió a dél-amerikai kokainszállítmányok Európába juttatása szempontjából. Az export-import egyik fő bázisa Bissau-Guinea, ahol éves szinten mintegy 1,5 milliárd euró értékű fehér por cserél gazdát, hogy aztán 15-20 milliárd euró értékben adják el Európában, ahol az utóbbi években hatalmas növekedésnek indult a kokainfogyasztás. A tuaregek és a térségben tanyázó radikális iszlamisták mindig is jelentős mértékben vették ki részüket a szállításokban, vagyis haszonélvezői a drogkereskedelemnek, ami anyagi bázist is jelent számukra. A radikális iszlamisták két csoportra oszthatók: egy részük Maliban szeretne iszlám fundamentalista államot létrehozni, a többiek „klasszikus terroristák", akik nézeteik határokon átívelő exportálásában hisznek. Az „arab tavasz" e tekintetben is új helyzetet teremtett, hiszen az autoriter rezsimek jelentette gát leomlásával egyelőre nem tudni, szabadabbá válik-e az út e csoportok számára Európa felé. Vagyis egy radikális iszlamista bástya kialakulása Maliban biztosan nem érdeke a kontinens hatalmainak – Franciaországnak különösen nem, hiszen a szomszédos Niger uránlelőhelyei a francia atomprogram számára is nélkülözhetetlenek – elemezte a helyzetet Marsai Viktor.

Hettyey András, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa a nemzetközi szerepvállalás részleteiről szólt. Felhívta rá a figyelmet, hogy 2001. szeptember 11. után az Egyesült Államok több programmal is ösztönözni kívánta a helyi radikálisok elleni küzdelmet – a Trans-Saharan Counterterrorism Initiative keretében képezték ki az amerikaiak többek között Sanogót, illetve azt a négyszer százötven főt számláló, főként tuaregekből álló gyorsreagálású egységet is, amely oly sok gondot okozott az utóbbi időszakban a térségben.

A francia Operation Serval-műveletek jogi hátterét a mali elnök Párizshoz intézett kérése, illetve az ENSZ BT 2085. számú határozata jelentette. A franciák összesen 3800 katonát vezényeltek a térségbe, ami több, mint amennyi francia katona valaha is szolgált például Afganisztánban, vagyis Párizs komolyan veszi a beavatkozást (már a hadművelet elnevezése is erre utal, hiszen a szervál nevű sivatagi macskaféle többek között arról híres, hogy rekordszámú alkalommal képes gyors egymásutánban körbevizelni a saját felségterületét – épp emiatt kapta az akció is ezt a fedőnevet). Hettyey András szerint a francia beavatkozás okai többrétegűek, gazdasági és belpolitikai érdekek ugyanúgy meghúzódnak a katonai csapás hátterében, mint a Maliban élő mintegy hatezer francia állampolgár védelmének fontossága.

A szakértők összességében hosszú stabilizációs szakaszra számítanak Maliban, ahol a helyzet normalizálódása után a nulláról kell majd felépíteni a hadsereget. Gao, Timbuktu és Kidal elfoglalásával a hadműveletek első szakasza véget ért úgy, hogy a franciák egy embert és egy helikoptert veszítettek, vagyis az Operation Serval egyelőre sikeresnek tekinthető; az azonban valószínű, hogy a java még hátravan – hiszen a felkelők jelenleg bevették magukat a sivatagba, ami sokkal nehezebb terep lesz a franciák számára, mint az eddigiek.