Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Peking európai hadiipari eszközökkel fejleszti hadseregét

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2014. május 2. 16:32

Miközben Peking látványosan fejleszti hadseregét, és katonai erejét fitogtatja ázsiai szomszédjainak, az Európai Unió néhány tagállama a Kínával szembeni fegyverszállítási embargó ellenére fegyverek és haditechnológia eladásáról köt igencsak előnyös szerződéseket az ázsiai országgal – írta az AFP francia hírügynökség.

A kínai légierő francia fejlesztésű helikoptereket használ, a Kelet- és a Dél-kínai-tengeren cirkáló hadihajókat és tengeralattjárókat német és francia gyártmányú motorok hajtják. Mindez úgy lehetséges, hogy a „kettős felhasználású termékek és technológia" kivitelére vonatkozó európai közösségi előírás nem tiltja a „civil vagy katonai" célra alkalmas eszközök Kínába szállítását.

Hszi Csin-ping kínai elnök és a hadsereg vezetője március végi franciaországi látogatásán jelentette be, hogy Peking fokozza az Airbus EC175-ös típusú helikopterek gyártását, amely szakértők szerint tovább növeli a Kínába tartó haditechnológiai szállítmányok számát.

Kína 2013-ban fegyverei többségét Oroszországból importálta, azonban Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság is jelentősen, a bevásárlások 18 százalékával járult hozzá a kínai hadsereg fejlesztéséhez. Peking a világon a második legnagyobb katonai költségvetéssel rendelkezik, és a múlt hónapban további 12 százalékos növekedést jelentett be.

„Az európai export kiemelkedő fontossággal bír a kínai hadsereg számára. Az európai technológia nélkül nem fejlődhetne a kínai haditengerészet" – vélte Andrei Csang, a hongkongi székhelyű Kanwa Asian Defense című folyóirat főszerkesztője.

Az európai fegyverexport azonban újabb feszültséget okozhat Washingtonnal, amely az elmúlt években egyáltalán nem állt hasonlóan jó kereskedelmi kapcsolatban Kínával – vélte a fegyvereladásokat figyelemmel kísérő Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szakértője.

Az Európai Unió akkor hirdetett embargót a Kínába tartó fegyvereladásokra, amikor Peking 1989-ben fegyveres erővel verte le a Tienanmen téren hetekig tartó diáktüntetéseket. Az embargó tényét huszonöt éve vita övezi európai szinten, és a rendelkezést többé-kevésbé szabadon értelmezhetik a tagállamok. „A végső döntés a fegyverexport engedélyezéséről vagy tiltásáról a tagállamok kezében van" – magyarázta az Európai Unió egyik illetékese. Emil Kirchner, a brit Essex-i Egyetem professzora úgy vélte, hogy a fegyvereladásokkal kapcsolatos közös, európai szintű stratégia hiánya azonban hátrányos következményekkel járhat.

Az EU kereskedelméről kiadott tizenötödik éves jelentés arról számol be, hogy 2002 és 2012 között az európai fegyvergyártó vállalatok számára 3 milliárd euró értékben adtak ki kiviteli engedélyeket. 2012-ben az EU-tagállamok 173 millió euró értékű exportot engedélyeztek „kettős felhasználású termékekre", például holland hajókra.

Az engedélyek nyolcvan százaléka francia, és a francia parlament beszámolója szerint Párizs és Peking 2012-ben összesen 104 millió euró értékben kereskedett hadiipari termékekkel. A kínai hadsereg által használt Airbus helikopterek gyártása ennek az összegnek lényeges részét képviseli – mondta SIPRI szakértője.

Az Airbus Group korábban megerősítette, hogy a szabályok és törvények szigorú tiszteletben tartása mellett zajlanak a szállítások Kínába. „A kormányok tökéletesen tisztában vannak a Kínába irányuló kivitellel, hiszen sok esetben ehhez különleges engedélyre van szükség" – tette hozzá az európai cégcsoport.

Miközben Kína békés célú fejlesztésekről beszél, folyamatosan romlik viszonya a térség államaival, például Japánnal, amellyel több mint két és fél éve vitázik a kelet-kínai-tengeri Szenkaku (Tiaojü)-szigetek hovatartozásáról. Tokió tavaly azzal vádolt meg egy kínai hajót, hogy célba vett egy rombolót és egy helikoptert, amelyek a vitatott szigetcsoport közelében cirkáltak.

Szakértők úgy vélik, hogy a kínai vízi jármű motorját a német MUT vállalat szolgáltatta. Az incidensbe keveredett másik, Jiangkai-1-es típusú kínai hajó motorját a SEMT Pielstick nevű cég gyártotta, amely a német MAN Diesel vállalat érdekeltségébe tartozó francia vállalkozás.

A MAN Diesel az AFP francia hírügynökségnek megerősítette, hogy „a német törvényeknek teljes mértékben megfelelve" összesen 250 motorral látták el a kínai haditengerészetet. A motorokat a „kettős felhasználású termékek és technológia" kivitelére vonatkozó előírás segítségével exportálták, így kerülve el az embargót.