Ukrán válság – A NATO főtitkára a nyugalom megőrzésére int

„Nyugalomra és önmérsékletre szólítok fel, hogy mindegyik fél a demokrácia, a stabilitás és a prosperitás útjának követésére tudjon összpontosítani, békés párbeszéd és előre hozott választások révén" – olvasható Anders Fogh Rasmussen nyilatkozatában.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének első számú civil tisztségviselője méltatta az ukrán hadsereg azon közleményét, miszerint az semmilyen módon nem fog beavatkozni a politikai válságba.

„Fontos, hogy ez a helyzet továbbra is fennálljon" – nyomatékosította Rasmussen azt az igényt, hogy az ukrán hadsereg tartsa távol magát a politikai küzdelmektől.
A NATO-főtitkár azt is hangsúlyozta nyilatkozatában, hogy Ukrajna a NATO-val szorosan együttműködő partner, hogy „a NATO az ukrán nép barátja", és hogy az atlanti szövetség az Ukrajnával való együttműködés folytatására számít.

Az atlanti szövetség korábban Ukrajnára – miként Grúziára is – úgy tekintett, mint potenciális új tagra. Bár a „nyitott ajtó" elvét a NATO hivatalosan sohasem vonta vissza, mindkét ország csatlakozási esélyei jelentősen csökkentek. Grúziáé annak nyomán, hogy rövid, súlyos vereséggel végződő háborút vívott Oroszországgal a szakadár Dél-Oszétia és Abházia fölötti ellenőrzésért, Ukrajnáé pedig annak nyomán, hogy Viktor Janukovics ukrán államfő deklaráltan letett az ország NATO-belépési szándékairól.
Az ukrán belső válságban a NATO, mint katonai szövetség egyelőre semmilyen szerepet nem játszik.

A Nyugat részéről az Egyesült Államok és számos európai ország mellett – nemzetközi szervezetként – az Európai Unió igyekszik hatást gyakorolni a fejleményekre. Ennek jegyében döntöttek néhány napja az EU-országok külügyminiszterei különböző szankciókról.