Washington és Brüsszel tovább szigorított az Oroszország elleni szankciókon

Míg Washington eddig jobbára csak magánszemélyeket és cégeket sújtott Moszkva ukrajnai politikája miatt, a helyi idő szerint július 16-án, szerdán nyilvánosságra hozott büntetőintézkedések egész gazdasági szektorokat érintenek, és megfigyelők szerint az eddigi legszigorúbb szankciók Oroszország ellen.

Az intézkedések kiterjednek az energia- és a fegyveriparra is, továbbá több bankra, illetve donyecki és luhanszki oroszbarát szakadár vezetőkre is. Az érintett vállalatok között van a Rosznyefty (Rosneft) energetikai óriás, a Gazprom pénzintézete, a Gazprombank, illetve a Vnyesekonombank (VEB). A fegyveriparból nyolc cég került fel a listára.

Az intézkedés kiterjed az amerikai cégekre: korlátozniuk kell ügyleteiket a Vlagyimir Putyin közeli szövetségese, Igor Secsin által vezetett Rosznyefty vállalattal, amely 2013-ra a tőzsdén jegyzett legnagyobb olajipari cég lett a világon, és Oroszország GDP-jéhez több mint 8 százalékkal járul hozzá. A szankciókkal sújtott vállalatok számára jelentősen korlátozzák az amerikai piacokon való megjelenést.

Barack Obama amerikai elnök a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján közölte, hogy Moszkva nem tett lépéseket az ukrán válság enyhítésére, az Oroszország ellen újonnan elfogadott amerikai büntetőintézkedések pedig azt a célt szolgálják, hogy egyértelművé váljon, következményei vannak Vlagyimir Putyin agressziójának. Obama emlékeztetett arra, hogy többször is nyomatékosította: Oroszországnak tettek, és nem csak szavak révén kell bizonyítania, hogy az Ukrajna keleti részén kialakult feszültség enyhítésén fáradozik.

Röviddel a washingtoni bejelentés után az Európai Unió is bővítette az Oroszország elleni szankciókat.

Az állam-, illetve kormányfők rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozója után szerda éjfél előtt kiadott zárónyilatkozatban hozták nyilvánosságra, hogy az új büntetőintézkedések minden olyan személy vagy szervezet ellen irányulhatnak – Oroszországban is -, akik vagy amelyek pénzügyileg támogatják Ukrajna területi egységének, szuverenitásának és függetlenségének megsértését.

A csúcs résztvevői felkérték a szakminiszterek tanácsát, hogy a hónap végéig készítse el az ehhez szükséges jogszabályokat, valamint állítsa össze az új szankciókkal sújtandó személyek és vállalatok vagy szervezetek listáját.

Az Európai Tanács az Európai Bizottságot is felszólította, hogy minden esetet külön megvizsgálva függessze fel a kétoldalú és regionális megállapodások alapján uniós támogatásban részesülő oroszországi projekteket azok kivételével, amelyek a konkrét határ menti együttműködést vagy a civil szférát támogatják. Az Európai Tanács emellett arra kérte az Európai Bizottságot és az Európai Külügyi Szolgálatot, hogy dolgozzanak ki további intézkedéseket a krími és szevasztopoli befektetések korlátozására.

A brazíliai látogatását tartózkodó orosz elnök az amerikai büntetőintézkedésekre reagálva arra figyelmeztetett, hogy az újabb büntetőintézkedések zsákutcába viszik és súlyosan károsítják az amerikai-orosz kapcsolatokat.

A szankciók „azt jelentik, hogy azok az amerikai vállalatok, amelyek jelen akarnak lenni Oroszországban, elveszítik versenyképességüket a többi globális energetikai vállalattal szemben" – mondta Putyin, és példaként az Exxon Mobilt említette, amelynek engedélye van az oroszországi működésre.

Az orosz elnök kijelentette, hogy Oroszországnak elemi érdeke, hogy Ukrajnában mielőbb véget érjen a kormányerők és a szakadárok közötti konfliktus.

„Oroszországon kívül nem tudok még egy olyan országról – kivéve magát Ukrajnát -, amelynek ugyanakkora érdeke fűződne ahhoz, hogy vége legyen a vérontásnak és stabilizálódjon a helyzet a szomszédunkban" – fogalmazott Putyin.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök értelmetlennek nevezte az új nemzetközi szankciókat.

„Bármilyen szankciók csupán haragot keltenek, nem erősítik a derűlátást sem a gazdaságban, sem az emberekben, és sohasem érik el nyilvánvaló céljukat" – mondta a kormányfő, aki szerint az amerikai és európai uniós büntetőintézkedések jogellenesek, mert nem az ENSZ határozatain alapulnak.

Az orosz külügyminisztérium felháborítónak és alaptalannak nevezte a washingtoni döntést. A tárca szerint az intézkedés csupán „primitív megtorlása annak, hogy az események Ukrajnában nem az amerikai forgatókönyv szerint alakulnak".