Kutatók „éjszakáztak” a ZNME könyvtárban

Szöveg: Pálóczi Antal | 2011. szeptember 24. 21:59

Szeptember 23-án, pénteken, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) hét érdekfeszítő előadással kapcsolódott be az Európai Unió országaiban mindenhol megtartott, már évek óta sikeres Kutatók Éjszakája rendezvénysorozatba. Az egyetemi tudósfesztiválra idén Ausztráliából is érkeztek vendégek.

A „Kutatók Éjszakája" helyszíne a ZMNE Egyetemi Központi Könyvtár Tudós Kávézója volt. Az est moderátora, Bakos Klára könyvtárigazgató arról tájékoztatott, hogy már hatodik éve tart a sorozat. „Minden európai országban ma van a tudósfesztivál, amelyet a Tempus Közalapítvány szervez az Európai Bizottság támogatásával" – mondta.

Magyarországon idén 26 város 55 helyszínén rendeztek „Kutatók Éjszakáját". A cél a tudomány szórakoztató népszerűsítése és a tudósok bemutatása, akik szinte mindig sokoldalú, szórakoztató emberek. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen idén hét előadás fért bele a 16 órától 22 óráig tartó időkeretbe.

A rendezvény első előadását, Helyzetkép a világmindenségről címmel Prof. Andrew Abel,
1956-ban hadmérnökként külföldre települt hazánkfia tartotta, aki jelenleg a Sidney-i Egyetem nyugdíjas professzora.

Előadásában a világmindenség keletkezését, korát, meghatározásának problematikáját taglalta. Majd megtudtuk, hogy az utolsó jégkorszak nem a legutolsó volt, hiszen a hideg és meleg korszakok periodikusan váltják egymást a Föld történetében.

Most éppen felmelegedés van, de az utolsó eljegesedés előtt még nagyobb volt a felmelegedés: a jégsapkák olvadása miatt az óceánok szintje hat méterrel magasabb volt, mint manapság – mondta az előadó.

Az elmúlt kétmillió évben húsz jégkorszak és húsz felmelegedés volt. A professzor egyébként a szakembereknek azon táborához tartozik, akik szerint a globális felmelegedés az ember klímát befolyásoló tevékenysége nélkül is végbement, eddig már többször is.

Siposné prof. dr. Kecskeméthy Klára ezredes, egyetemi tanár Ludovikás hagyományok a kenguruk földjén címmel tartott előadást, Sipos Alexandra társelőadóval. Az előadásban az ausztrál Melbourne-i Bajtársi Közösség Ludovikás hagyományairól beszélt, s bepillantást nyerhettünk a kontinensnyi ország szokásaiba, történelmébe, kultúrájába, mindennapi életébe.

Mint már megírtuk: a Zrínyi Média gondozásában néhány hete megjelent az új Ludovika könyv, amelynek egyik szerzője – B. Kalavszky Györgyi, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum fotóarchívumának vezetője mellett – Kecskeméthy Klára. Az ezredes asszony mostani előadására eljöttek régi ludovikás tisztek is.

A szerzőt Ausztráliában meglepte az ottaniak hazafias érzülete, amellyel az első világháborúban, Gallipolinál elszenvedett megsemmisítő vereség áldozatainak emlékét megünneplik. Az ausztrál és új-zélandi csapatok a partrasszállást követő állóháborúban nyolcezer fős emberveszteséget szenvedtek. Az ausztrálok piros virágszimbólumot, „pipacsot" tűznek a mellükre az „ANZAC DAY"-en, amikor a hőseikre emlékeznek.

A harmadik előadást, Mítoszok alkonya: 10 évvel szeptember 11. után címmel Tálas
Péter, a ZMNE Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója tartotta, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás bel- és külpolitikai következményeit elemezve. Az előadó szerint a World Trade Center lerombolói a történelem legpusztítóbb
terrortámadását követték el akkor, a világ legerősebb állama ellen. Ugyanakkor szeptember 11-e, vagyis a „9/11", az ikertornyok ledőlése, nem okozott olyan kulcsfontosságú változásokat, mint azt a korabeli elemzők és kommentátorok vélték. Nem változtatta meg a világrendet.

Mert a világrendet előtte a fordított 9/11, vagyis „11/9" már megváltoztatta! Ekkor, vagyis 1989. november 9-én szintén ledőlt valami: mégpedig a berlini fal – emlékeztetett Tálas Péter, majd különféle statisztikák és adatbázisok elemzésével általános áttekintést adott a terrorfenyegetettség jelenlegi alakulásáról, amely a tendenciák szerint csökkenőben van. Magyarország terrorfenyegetettsége a jelenlegi adatok szerint Grönland terrorfenyegetettségével esik azonos kategóriába – tudtuk meg.

A „Kutatók Éjszakáján" prof dr. Kovács László mérnök alezredes, megbízott tudományos dékánhelyettes A rádióháborútól a kiberhadviselésig címmel tartott előadást. A hallgatóság sorai között fel-alá járkálva mintegy illusztrálta a rendezvénysorozat fő törekvését: kapcsolatot teremteni tudós és leendő tudós között.

Még három előadás szerepelt a péntek esti programban. A műholdas felderítés lehetőségei a katonai felderítésben című előadást prof. dr. Rajnai Zoltán okleveles mérnök ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Informatikai és Hírközlési Intézet Híradó Tanszékének oktatója, egyetemi tanár tartotta. Dr. habil. Ványa László okleveles mérnök alezredes, a ZMNE Információs Műveletek és Elektronikai Hadviselés Tanszékének vezetője Az ENIGMA titka testközelben címmel, a híres kódfejtő gép működését mutatta be. Utolsó előadóként pedig prof. dr. Szabolcsi Róbert okleveles mérnök ezredes, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Robotikai és Mechatronikai Tanszék oktatója, egyetemi tanár lépett a pulpitusra, előadását Multirotoros repülőszerkezetek polgári és katonai alkalmazása címmel tartotta meg.