Lettország növelné katonai kiadásait

A védelmi büdzsé jelenleg körülbelül a GDP 1 százaléka, így a következő időszakban évenként 15 millió lett lattal kellene növelni a katonai kiadásokat – mondta el Raimonds Graube vezérkari főnök. A dokumentumban a következő négyéves időszak alapelveit fektetik le, a stratégiát általában minden parlamenti választás után megújítják. Lettországban legutóbb 2011-ben tartottak választásokat, amelyeket a balti ország harmadát kitevő orosz kisebbség pártja nyert. A vesztes jobbközép pártok összefogása miatt azonban a tömörülésnek végül nem sikerült kormányt alakítania.

Az új védelmi stratégia hangsúlyozza a nemzetközi biztonsági környezet kiszámíthatatlanságát. A dokumentum szerint egy instabil helyzet kialakulása – akár a világ egy viszonylag távoli zugában – közvetve vagy közvetlenül veszélyt jelenthet a lett nemzetbiztonságra. Emellett, bár valószínűtlen egy katonai összecsapás az alig több mint 2 milliós balti ország területén, teljesen mégsem lehet kizárni, főleg hogy egyes országok megpróbálnak nagyobb szerepre szert tenni a globális politikában. A jelentés itt Oroszországra célozhatott. A védelmi stratégia Riga legfontosabb partereiként a balti és a skandináv államokat, Lengyelországot, valamint az Egyesült Államokat nevezi meg. Lettország Litvániával és Észtországgal egy időben, 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz.

Janis Garisons, a védelmi minisztérium politikai igazgatója hangsúlyozta: Riga célja az, hogy aktívan hozzájáruljon a nemzetközi biztonsági környezet javításához. Ennek érdekében szeretné elérni, hogy haderejének 50 százaléka nemzetközi szinten is bármikor bevethető legyen, és a csapatok minimum 8 százalékának aktívan részt kellene vennie a nemzetközi műveletekben. Garisons elmondta, hogy Lettország védelmi költségvetése a harmadik legkisebb a NATO-ban, hadseregének létszáma pedig a második legkisebb. Lettország a NATO statisztikái szerint is GDP-je 1 százalékát fordítja jelenleg védelmi kiadásokra, és munkaerejének 0,5 százaléka dolgozik a védelmi szférában.