Lezárult a „képzők képzése” program

A közalapítvány a Norvég Finanszírozási Mechanizmus keretében, a Magyar Honvédség támogatásával tavaly egy 20 hónapos, intenzív felnőttképzési, szakképzési feladatsort indított, melynek elsődleges célja a Magyar Honvédségből kilépett katonák munkaerő-piaci visszailleszkedésének hatékony segítése. Emellett munkahelymegtartó és visszafoglalkoztató képzésekkel kívánják növelni a célcsoportok egzisztenciális és szociális biztonságát. A teljes program 2009 májusa és 2010 decembere között, húsz hónap alatt, öt, egyenként négy hónapos ciklusban valósul meg, négyfajta képzési formában.

A Norwegian Defence University College (NDUC) partnerintézmény szakértői már több országban is elindították hasonló rekonverziós programjaikat, melyek tapasztalatait a magyar szakértőknek, képző szakembereknek, elsősorban a reintegrációs iroda munkatársainak adták át a projekt keretein belül. A norvég szakértők már a projekt előkészítésében is részt vettek tanácsadóként, illetve nagy szerepet játszottak a koordinációs szervezetek felállításában, a fizikai- és humánerőforrás-infrastruktúrájának kialakításában, illetve a koordináció és képzési csatornák meghatározásában.

A képzők képzése program megvalósítása során mintegy 40 magyar szakembert képzett ki a norvég partner az orientációs képzés feladatainak két ellátására. Az első ütemet két turnusban rendezték meg 22, illetve 18 résztvevővel, a második ütem képzése egy turnusban zajlott az előző turnus 20 résztvevőjével.

A norvég képzési módszertan átadásán Jakob Heradstveit, Mike Clayton és Pálfi Sarolta, a  projektkomponens referense alakították ki a program struktúráját.

A szakmai feladatokat olyan csapat hajtja végre a programban, amelynek szerves része a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem is – mondta a konferencián Lakatos László okl. mk. vezérőrnagy, az egyetem főtitkára. Mint elmondta: a projekt szorosan illeszkedik az egyetem változásaival kapcsolatos elképzelésekhez, mely során a katonák nemcsak a civil szakmákban, hanem a közigazgatásban is el tudnak helyezkedni.

Lakatos László elmondta: mintegy 2000 főt oktattak a szakemberek a program keretein belül. Hozzátette: augusztus 31-én zárul a program egyik 4 hónapos ciklusa. Kiemelte: a teljes programban mintegy 17 ezer főt tudtak megszólítani, és tájékoztatni a projekt lehetőségeiről. 3100 főt regisztráltak rendszerükbe, 1883 fő orientációs képzésben, valamint egyéni tanácsadásban részesült. 1146-an jelenleg is szakmai képzéseken vesznek részt, 657-en pedig munkahelymegtartó képzésen tanulnak. További 100 fő képzését az egyetem vállalta magára ez év szeptemberétől.

Mint az Szabó József ezredes a vezérkari főnök képviseletében megtartott előadásából kiderült: a munkaerő megtartásában kimagasló jelentőségű a rekonverziós tevékenység. Mint hangsúlyozta, e folyamat a kilencvenes évek végén indult útjára, mikor létrejött a Magyar Honvédség Szociálpolitikai Közalapítvány. 2000-től költségvetési támogatást, 2006-tól pedig célzott támogatást kapott a szervezet, 2010 márciusában pedig a HM Kollégium döntött a Magyar Honvédség Humánszolgálat létrehozásáról. Az ezredestől megtudtuk: jelenleg mintegy 102 fő foglalkozik főállásban a rekonverziós tevékenységgel a Magyar Honvédségnél. Mint fogalmazott: elsősorban munkahelymegtartó képzésekre volt igény, azonban a tevékenységnek van egy másik fontos célcsoportja: az aktív katonaállomány megtartása mellett ugyanis a nyugállományú katonák képzésére is nagy hangsúlyt fektetnek a projektben.

Jakob Heradstveit szakértő, a Norvég Királyság Védelmi Minisztériumának képviselője, a Norvég Védelmi Akadémia reintegrációs szakértője – aki 1995-től kezdődően 10 éven keresztül vezette a norvég haderőből kiváló katonák rekonverziós programját – 2006-tól a Balkán térségének országaihoz kötődő, számos program irányításában vett részt (érdekesség, hogy munkája a jövőben Nepál területére is kiterjed). A segítségével kidolgozott magyarországi projekt során a szakértő számos tapasztalatot szerzett helyszíni látogatásai alkalmával. Mint azt a konferencián kiemelte: a magyar keretek között létrejött program sikeres, elsősorban az önkéntesek munkájának köszönhetően. Mint elmondta, számos katonával, tiszttel találkozott – a legidősebb például egy 76 éves tiszt volt, aki jelenleg éppen számítástechnikát tanul, hogy unokáival tartsa a kapcsolatot. Kiemelte: a logisztikai adminisztrátor képzések ugyanúgy népszerűek, akárcsak a nyelvtanfolyamok.
Mike Clayton, a Norvég Védelmi Akadémia megbízott szakértője ugyanakkor a honvédelem.hu kérdésére válaszolva hangsúlyozta: az európai képzések után azt tapasztalták, hogy a saját vállalkozás elindítása is igen nagy népszerűségnek örvend – mint mondta, az eddigi tapasztalatok alapján a képzést végzettek mintegy 40 százaléka saját vállalkozást indított.