Lóvá tesz az ember, emberré a ló

Hogyan toborozzák a lovakat a Magyar Honvédség „istállójába”?

Amikor 2020-ban hivatalosan is megalakult a huszárosztály, eleinte a szilvásváradi Állami Ménesgazdaság látott el minket az általuk tenyésztett lipicai lovakkal. A lipicait eredetileg nem katonai célokra tenyésztették, hanem „pompa lónak”, protokoll feladatokra, ezért ezt a fajta lovat a lovas testőrség alkalmazta. A huszárság pedig az egyéb őshonos magyar fajtákat használta (például: kisbéri félvér, gidrán, furioso-north star, stb.). Régen a lipicai fajta a pompát és a gazdagságot jelképezte, a spanyol lovasiskola elvei szerint magasan kiképezve szolgálta a lovas testőrséget. Napjainkban, mikor a huszárezred díszelgő feladatokat lát el, nagyon is alkalmas ez a fajta díszelgő huszárlónak, mert szép, intelligens, kényelmes és nyugodt. A most érkezett öttusalovak többsége magyar sportló, de akad a csapatban külföldi tenyésztésű sportló is. Jelen pillanatban ötvenhat ló tartozik hozzánk. A cél közel kétszáz saját egyed beszerzése és kiképzése hosszú távon.

Hogyan zajlik a lovak betanítása?

Az Állami Ménesgazdaságban dolgozik egy tízfős pótlóidomító (belovagló) raj, ők a hároméves csikók felkészítését végzik. A fiatal állatok megtanulják az alapjármódokat, megszokják a zenét, a zászlót, a kard csörgését. Egy vizsgát követően felkerülnek Budapestre a huszár alegységekhez. Utána átvesszük a képzésüket, rutint szereznek a díszelgésben, a legjobbak a díjlovaglás és a magasiskola legnehezebb elemeit is elsajátítják. A most érkezett öttusalovakat oktatáshoz használjuk majd. Ők kitűnő, rutinos társak, némelyikük alkalmas lehet teljesen kezdő huszárok oktatására és a díjugratás alapjainak elsajátítására is. Hiszen nálunk is széles a jelentkezők palettája, valaki lovaglótudás nélkül szegődik el hozzánk. Továbbá az induló lovaskadétképzésbe is tervezünk velük.

Milyen magasra ível egy tehetséges ló karrierje?

Penge (Pluto XXXIV-3), egy kilencéves lipicai a legképzettebb lovunk, amely szinte az összes földön végzett magasiskolás elemet képes prezentálni. Egyes lovaink versenyeznek is, tavaly megnyertük a Lipicai Kupát a kezdő ló kategóriában Kopja (Conversano XXVIII-42) nevű lovunkkal, akinek a lovasa Pénzes Levente hadnagy. Az öttusa lovak díjugratásban és lovastusában szerepelhetnek majd jól.

Milyen lóból lesz jó huszárló?

Mindenekelőtt jó idegrendszerrel. Erős szervezeti szilárdsággal kell, hogy rendelkezzenek és tisztelniük kell az embert. Vannak méretbeli korlátok is, 155-165 cm marmagasság az elfogadott. Ezentúl ügyesnek, okosnak, szelídnek kell lennie, hogy a különböző képzési skálákon végig lehessen velük menni, és bírják a munkával járós stresszt (szállítást, kardcsörgést, idegenek közeledését, satöbbi).

Kik jelentkeznek huszárnak?

A civil hagyományőrzőktől a lovat kedvelő fiatalokig mindenki, aki a Magyar Honvédségnél szeretné a pályafutását folytatni. Díszelgő protokolláris feladatokban csak bajuszt viselő férfiak vehetnek részt, de a huszárosztálynál vannak hasznos háttértevékenységet végző hölgy kollegák is, például a varrónő. Jelen pillanatban több mint húsz tartalékosunk van, és több mint hetvenen – hivatásos, szerződéses katonák, valamint honvédelmi alkalmazottak – alkotjuk az osztályt.

Van a huszároknak kedvenc lova?

Óhatatlanul van kedvence mindenkinek, hiszen mély kapcsolat szövődik ember és állat között. De nem mindig a kedvencre kell felülni! Azért törekszünk rá... A reggeli eligazítás során rendelik el a napi „lovasítást”, ahol meghatározzák, hogy mely lovat vagy lovakat az adott napon mely huszár fogja lovagolni, mert ez akár naponta két-három ló is lehet.

Vannak érdekes babonák vagy szokások, amiket ma is tartanak a katonák?

Néhányan kényesek arra, hol kezdik el a ló pucolását, melyik lábát emelik fel először. Babona kevés van, inkább a lovak kötődéséről szólnak a legendák, például, hogy a sebesült gazdát sosem hagyta magára a hátasa, esetleg hazavitte öntudatlanul, olykor szembe szegült az ellenséggel, gazdáját védelmezve. Ilyen történetek fennmaradtak a magyar hagyományban.

Melyek a legkedvesebb pillanatai a munkájának?

Szent István ünnepére már a felkészülés is felemelő. Hetekkel előtte minden reggel gyakorlunk a Kossuth téren végrehajtandó zászlófelvonásra és az azt követő tisztavatásra. Augusztus 20-án, az Országháznál többezres tömeg előtt szerepelnek a lovak és lovasaik. Nagyon büszke vagyok ilyenkor mindenkire. A magyar lovas nemzet, szerintem ez genetikailag kódolt. A Honvéd Kadét Program egyre több lehetőséget biztosít lovaglásra. Talán a hozzánk betérő fiatalokból magunkhoz édesgetünk néhány leendő huszárt. Harminc éve szolgáló katonaként én is úgy kötöttem ki a huszárosztály élén, hogy még gyerekkoromban kedveltem meg a lovakat és a lovaglást.

Nagyon szép hivatás építeni ezt a rendszert a honvédségen belül.

Így van. Kihívásokkal és örömmel teli, felelősséggel járó történelmi jelentőségű feladat ez.

Rácz Tünde felvételei