Magyar katonák pekingi bevetésen
Szöveg: Háború Művészete | 2009. február 4. 9:26„Határainktól ilyen távol magyar katona még sohasem harcolt, hacsak II. András királyunk keresztes hadbeli kalandját nem számítjuk” írta Nemeskürty Tanár Úr a magyar hadsereg doni katasztrófája kapcsán, a Requiem egy hadseregért című munkájában.
Egy évtizedeken át elhallgatott történelmi korszak feltárásakor azonban kiderült, hogy bizony harcolt magyar katona ennél távolabb is, a világ túlsó felén! Mégpedig abban az időben, amikor az osztrák-magyar Monarchiát a tengeri hatalmak között jegyezték, és mint ilyen, tengerészgyalogos katonáival részt vett a kínai „boxerlázadás" idején a Nyolc Nemzet Szövetségének nevezett nemzetközi haderőben.
A brit, német, francia, olasz, osztrák-magyar, orosz, USA és japán nemzetközi haderő célja az ostrom alá vett európai és japán diplomáciai negyed felszabadítása volt. A hadművelet megindításának közvetlen előzménye több száz európai személy – köztük a német nagykövet – meggyilkolása volt Pekingben.
A kínai főváros diplomáciai negyedét véres és sok veszteséggel járó harcok után el is érték 1900 augusztusában, felszabadították a szorult helyzetben lévő európai, japán és amerikai külföldieket. A harcokban elesettek között fennmaradt Pap Lajos tengerészkadét neve, és a sebesültek között is több magyar névvel találkozhatunk (Demeter, Kántor, Szemenyey, Jánossy…).
A mintegy 500 fős osztrák-magyar csapattest legénysége és tisztjei négy k.u.k. hadihajóról, többek között a Zenta cirkálóról szálltak partra. Tudni kell, hogy a monarchia haditengerészetének személyi állománya ebben az időben 20-25%-ban Magyarországról besorozott katonákból állt!
Minderről bővebben olvashatunk Dr. Csonkaréti Károly: Császári és királyi Hadihajók c. könyvében (Hajja és Fiai Könykiadó, Debrecen)
Ez a példa is azt mutatja, hogy történelmi múltunkban még számos érdekességre, eddig nem ismert információkra bukkanhatunk.
Arató Csongor
