Magyarországnak is jó a délszláv rendeződés

„Jugoszlávia az első és második világháború győztes hatalma volt, Tito halálával azonban ez a folyamat megbomlott, elkezdődött a senki által nem várt jugoszláv gyors bomlási folyamat. Ennek részeként elindultak az úgynevezett háromszög háborúk, ahol kis, egymást gyűlölő országok fogtak össze Szerbia, a harmadik ellen, akiket még jobban gyűlöltek",

A szakértő szerint Szlovénia minden problémája ellenére sikeres állam – a sikerhez a szakértő szerint nagyban hozzájárult, hogy északon helyezkedik el, hogy fejlett az ipara,és az is, hogy néhány tengerparti települése szintén magasan fejlett, de hozzájárult az is, hogy a nemzeti kisebbségek aránya minimális.

„A szlovén-horvát ellentéteket most rendezni tudják. Horvátország lehetséges uniós belépésének előfeltételéül Szlovénia megszabta, hogy meg kell oldani a két ország határának vitáját, és a két ország között vitatott adriai tengeri kijáratok kérdését is – ezek a problémák mindenképpen rendezhetők", fejtette ki Nógrádi György.

Mint hozzátette, ennél sokkal súlyosabb kérdés a horvát-szerb ellentét, mely évszázadokkal korábbi időkre vezethető vissza – és mely végigkíséri a Balkán történelmét. „A viszály legfőbb kérdése, hogy melyik államé a vezető szerep a délszláv térségben. Ezt a vezető szerepet az első világháború alatt Szerbia szerezte meg, ám Jugoszlávia bomlása következtében a legnehezebb helyzetbe került, hiszen jelenleg egyetlen tengerparti kijáratuk sincs", mondta az elemző.

Szerbiában Ivo Josipovic horvát elnök kétnapos hivatalos látogatást tett nemrég; a februárban hivatalba lépett horvát elnök többször találkozott már szerb hivatali partnerével, de ez volt az első hivatalos látogatása Szerbiában. A találkozóval kapcsolatban a szakértő azt mondta: a tárgyalás azt mutatja, hogy végre megérett az idő arra, hogy rendezzék a felek a köztük feszülő ellentéteket. Példaként többek között a jóvátétel kérdését, valamint a bűncselekményeket, kiváltképp a srebrenicai mészárlást említette.

„Nehéz kérdés, hogy mi lesz Bosznia-Hercegovinával, hiszen az országot ma is külföldi segélyek tartják fent. Nem egyértelmű továbbá, hogy a balkáni változásokra hogyan reagál a NATO és az Európai Unió. A hágai Nemzetközi Bíróság kimondta, hogy Koszovó 2008-as egyoldalúan kikiáltott függetlensége nem ellentétes a nemzetközi joggal – ez pedig megismételhetetlen precedens értékkel bír", mondta Nógrádi György.
A szakértő kiemelte, hogy további érdekes stratégiai kérdés, hogy mi lesz Albánia jövője. „A kérdés maga az, hogy sor kerül-e egy új Albánia létrejöttére. Ez azonban a történelmi és politikai jövő kérdése."

A szakértő végezetül kiemelte: a sorok rendezésében nagy szerepe van a NATO-nak és az Európai Uniónak, hiszen a szomszédokkal ápolt jó viszony kérdése kiemelkedő fontossággal bír a csatlakozás szempontjából.
„A rendeződés Magyarország számára is előnyös, mert határaink mentén a háborús készültség gyakorlatilag elmúlt. Ez nagyon jó, hiszen déli határainkon ma már európai határok vannak", mondta végül Nógrádi György.

Fotó: Archív