Már nem a háborútól, hanem a szegénységtől félnek

A Balkan Monitor címet viselő tanulmány szerint az utóbbi években az érintett országokban csökkent a háborútól való félelem, kevesebb ember számolt be korrupcióval kapcsolatos tapasztalatokról, és a helyieket leginkább a gazdasági válság, valamint a munkanélküliség aggasztja.

A 2006 óta minden évben megszervezett közvélemény-kutatás Szerbia, Horvátország, Macedónia, Albánia, Koszovó, Montenegró és Bosznia-Hercegovina állampolgárai véleményének változását vizsgálja a gazdaságról, az Európai Unióról, és az őket vezető politikusokról.

A gazdasági válság a Balkánt is keményen sújtotta. A Horvátországban élők vannak a legjobb helyzetben: mindössze 52 százalékuk válaszolta azt, hogy megélhetési gondokkal küszködik, míg a skála másik végén található Szerbiában ez az arány 78 százalék volt. A koszovói albánok is saját bőrükön tapasztalták a változásokat: idén a tavalyihoz képest 19 százalékponttal, 54 százalékra nőtt a szűkös pénzügyi forrásokkal rendelkezők száma. A helyiek szerint a munkaerő-piaci helyzet is hasonlóan borús: Bosznia-Hercegovinában a munkanélküliek 74 százaléka nem hiszi, hogy 12 hónapon belül találna állást.

A Nyugat-Balkánon élő emberek az adott kormány helyett inkább az egyházban, a hadseregben és a nemzetközi intézményekben (Európai Unió, NATO) bíznak. A montenegróiak körében az egyház támogatottsága például 81 százalék, míg a horvátok 73 százaléka a hadseregben bízik. Előkelő helyen végzett a média az albánok körében: 68 százalékuk szavazott bizalmat az intézménynek.

Az Európai Unió támogatottsága rekordalacsonyságú Horvátországban: a 2006-os 35 százalékról 25 százalékra csökkent azok száma, akik jó dolognak tartják az uniós csatlakozást, s ha népszavazást tartanának róla, akkor a válaszadók csupán 38 százaléka tenne x-et az igen mellé.

A vízummentességi lépések ellenére nem lett népszerűbb az EU Szerbiában és Macedóniában sem, ennek ellenére a megkérdezettek úgy gondolják, hogy a csatlakozás jó hatással lenne a térségre.

Ugyanakkor a koszovóiak és az albánok az EU lelkes hívei közé tartoznak: előbbiek 87,4 százaléka, míg utóbbiak 81 százaléka támogatja országuk tagságát. Sőt, Albánia kifejezetten optimista: az emberek többsége úgy gondolja, hogy 2014-ben már uniós állampolgárok lesznek.

A diplomáciai kapcsolatok minőségére mutatott rá az a kérdés, amelyik azt firtatta, hogy a megkérdezettek szerint kik ellenzik, illetve támogatják legjobban országuk uniós tagságát. A Szerbiában élők a legfőbb támogatók közé sorolták Görögországot és Spanyolországot (egyikük sem ismerte el Koszovó függetlenségét), az ellenzők között pedig Hollandiát említették, amely többször felszólalt azért, hogy Belgrád tanúsítson szorosabb együttműködést a hágai Nemzetközi Törvényszékkel (ICTY).

A felmérés által vizsgált államokban általában az emberek fele úgy véli, hogy külföldön jobbak a lehetőségek, mint otthon, de ennek ellenére ennél jóval kevesebben költöznének el, ha lenne rá lehetőségük. A legnépszerűbb úti célok között Németország, Olaszország és az Egyesült Államok szerepel.

A térség problémái összességében közeledtek az Európa többi részén tapasztalt nehézségekhez: a gazdaságban sok a tennivaló, de legalább a háborús rettegés nem bénítja már le az embereket.

Az albánok 49, a koszovóiak 47, a montenegróiak 50, a bosznia-hercegovinaiaknak pedig 49 százaléka biztos benne, hogy az elkövetkezendő 5 évben nem lesz fegyveres konfliktus a Balkánon. A válaszadók többsége pedig – a sokszor ezzel ellentétes politikai propaganda ellenére – tovább erősítené a jószomszédi viszonyt a térségben.

A helyiek szerint a korábban széles körben elterjedt korrupció mára már inkább csak a magasabb köröket jellemzi (a koszovóiak 91 százaléka szerint a kormány korrupt), és az átlagpolgár egyre ritkábban szembesül vele (a macedónoknak tavaly még 20, idén már csak 13 százaléka adott kenőpénzt).

A közvélemény-kutatás országonként legalább ezer, 15 év feletti helyi lakos megkérdezésével készült 3,1 százalékos hibahatár mellett.