Meg kell erősíteni a hazai légvédelmet

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy értékelésében kifejtette: nincs olyan parancsnok, aki kockáztatná alárendeltjei testi épségét, épp ezért a repülésbiztonság kiemelten fontos. „A jelenlegi biztonsági helyzetben különleges munkát végzünk, különleges körülmények között, és mindig megtaláljuk a megoldást. A polgári és a katonai repülés feltételei, körülményei mások, ezért más szabályok kellenek” – mutatott rá a parancsnok. Az altábornagy kiemelte: az új beszerzések mindenkor prioritást kell, hogy élvezzenek, és ezek között szerepelnek olyan kommunikációs eszközök, illetve radareszközök, amik növelik a repülés biztonságát is. „Az orosz-ukrán háború világosan rámutat arra, hogy sajnos bármi megtörténhet. Hazánk biztonsága érdekében kiemelten fontos a légvédelem megerősítése” – szögezte le a Magyar Honvédség parancsnoka.

A személyi állomány leterheltségével kapcsolatban az altábornagy kiemelte: az úgynevezett tábori heteket pontosan azért rendelte el, hogy kiderüljön: hol húzódnak meg a teljesítőképesség határai. Mint mondta, a repülésben részt vevők ezeken a tábori heteken fokozottan igénybe vehetik a szimulátorokat. Ezt követően a parancsnok mindenkinek megköszönte azt a munkát, amellyel szavatolják a légi közlekedés biztonságát.

A konferencia résztvevői meghallgatták a tavalyi év repülésbiztonsági jelentését. Túróczi Zoltán ezredes, a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP) repülésbiztonsági főnöke elmondta: az elmúlt tíz évben hatalmas fejlődésen ment keresztül a repülésbiztonság, újfajta kultúra alakult ki. A repülési órák száma tavaly összességében közel felével növekedett 2020-hoz képest, ami az ezredes szerint jelentős eredmény. E növekedés ellenére tavaly nem történt légiközlekedési baleset. Ugyancsak emelkedett a pilóta nélküli repülők levegőben töltött ideje. Az MHP repülésbiztonsági főnöke ezt követően ismertette a Magyar Honvédség repülésbiztonsági rendszerének felépítését. Mint mondta: „büszkék lehetünk erre a rendszerre, amely jól felépített, és hatékonyan működik.” Szintén komoly eredményként említette az elkészült MH Repülésbiztonsági Kézikönyvet. Elhangzott: tavaly négy szakember vett részt külföldi, magas színvonalú repülésbiztonsági képzésen. Túróczi Zoltán ezredes emlékeztetett arra is, hogy a repülésbiztonságot tekintve még mindig az emberi tényező a legfontosabb.

A rendezvényen Kilián Nándor vezérőrnagy, az MHP légierő haderőnemi szemlélője kiemelte: a repülés minden mozzanatában benne rejlik a kockázat, ezért minden évben fontos a repülésbiztonsági konferenciák megtartása. Leszögezte: minél alacsonyabb szintre kell visszaszorítani a lehetséges kockázatokat, a gondatlanságot.

„A hibázás az emberi cselekvés része, de ezt – ahogyan csak lehet – minimalizálni kell. A Magyar Honvédség vezetése mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsuk a megfelelő repülési órákat. Ez azért is fontos, mert a légibalesetek egyik oka bizony az alacsony repülési óraszám is lehet. Az új eszközök rendszerbe állításával a jövőben a légi műveletek száma nőni fog, erre fel kell készülnünk” – húzta alá a vezérőrnagy.

Berec Zoltán dandártábornok, az MH Légi Vezetési Műveleti és Irányítási Központ parancsnoka elmondta: az alakulat vadászirányítói biztosítják – többek között – azokat az eseti légtereket, amelyeket például az orosz-ukrán háború miatt a keleti határaink mentén repülőeszközeink jelenleg is használnak. Mint mondta, alaposan meg kell gondolni, hogy a polgári repülésből milyen szabályzókat ültetünk át a katonai repülésbe, és a repülésirányításba. Kiemelte: a repülésben érintett állomány leterheltsége fokozott, de a katonákat (jelesül a légiirányítókat) igenis fel kell készíteni a fokozott igénybevételre, mert a fő feladat az, hogy „békeidőben úgy gyakoroljunk, hogy adott esetben háborús körülmények között is magas színvonalon tudjuk ellátni feladatainkat.” Figyelmeztetett arra is, hogy a Magyar Honvédség és valamennyi állami szerv intenzíven használ drónokat, különféle repülési magasságokban, és komoly kihívás lesz a rájuk vonatkozó komplex szabályozási rendszer kidolgozása.

Somogyi Zoltán ezredes, a HM Közigazgatási Államtitkárság, Állami Légiközlekedési Balesetvizsgáló Osztály vezetője főként a légiszállítás repülésbiztonsági kockázatairól beszélt. Mint mondta, a közforgalmi légijármű vezetőhöz képest a katonai (szállító) repülőgép vezetők munkája kiszámíthatatlanabb, összetettebb, mivel – más tényezők mellett – repülhetnek műveleti területen, és gyakran új útvonalakon is. Mindez azzal jár, hogy honvédségi területen fokozottan kell figyelni a repülésbiztonságra, és – az esetleges veszélyeket megelőzendő – a megfelelő szintű képzésre.

Lázár Béla ezredes, a HM Állami Légügyi Főosztály vezetőjének helyettese a repülésbiztonságra vonatkozó jogszabályi változásokat, és az újonnan tervezett szabályozókat, rendeletek lényegét ismertette a hallgatósággal. Mint mondta, a tavalyi repülőtéri ellenőrzések terén jogsértést nem tártak fel, mindössze ajánlásokat fogalmaztak meg a még biztonságosabb működés érdekében.