Megismétlődött Johnson vietnami hibája?

Az ikertornyok 2001. szeptember 11-ei lerombolása után az USA totális harcot hirdetett meg a nemzetközi terrorizmus ellen. Ennek keretében két háborút is indítottak, az elsőt Afganisztán, a másodikat Irak ellen. Előbbi 2001 októberének elején indult, s ugyan az év végére sikerült megdönteni a tálibok hatalmát, azóta sincs béke az országban. Sőt, az utóbbi időben újult erőre kaptak a különböző hadurak. Becslések szerint az afgán jelenlét havonta egymilliárd dollárba kerül.

“Gyökértelen, arrogáns nemzet"

Az USA 2001. októberében indította meg a Tartós Szabadság névre hallgató afganisztáni hadműveletet. Ez volt az első alkalom, hogy a NATO alapokmány 5. cikkeléyre hivatkozva avatkoztak be csapatok egy idegen állam területén – mondta a honvedelem.hu-nak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: ennek során minden NATO tagállam elismerte, hogy az ikertornyok lerombolásával Amerikát támadás érte. Az afganisztáni történésekben 2003-ban következett be fordulat. Ekkor indult meg ugyanis a tartományi újjáépítés programja. A szakember szerint ezzel ugyan meg lehetett volna nyerni a lakosságot, de hiába jó a cél, ha kevés a pénz. A donorkonferenciákon ugyan a nemzetek anyagi segítséget ajánlottak Afganisztánnak, de a pénz jelentős része eltűnt.

Egy – a Gallup által készített – tanulmány jól jelzi, hogy az afganisztáni, iraki, vagy általában az arab világot nehéz, ha egyáltalán meg lehet majd győzni az amerikai, nyugati célok helyességéről. Eszerint az iszlám világ számára teljesen elfogadhatatlan Washington politikája. A megkérdezettek 82 százaléka nem hiszi el, hogy a szeptember 11-ei támadást arabok követték el, Pakisztánban ez a mutató pedig 85 százalék. A kutatás szerint az arabok gyökértelen és arrogáns nemzetnek tartják az amerikaiakat, 67 százalékuk szerint igazságtalan az afganisztáni háború, és szembe fordítja az iszlám világot és a nyugati kultúrát. Mindezek mellett az is kiderült, hogy a szabadságjogok nyugati felfogása nem megfelelő a Közel-Kelet számára.

Nem készült B-terv

Az afganisztáni háború kapcsán George Bush gyakorlatilag újra elkövette Lyndon B. Johnson vietnami hibáját – fogalmazott Nógrádi György. Az Egyesült Államok hagyományos háborúra készült, amiben hadserege gyakorlatilag verhetetlen, ugyanakkor Afganisztánban aszimmetrikus harc zajlik, nincs közvetlen fizikai érintkezés a felek között,. Ebben viszont igencsak sebezhető az amerikai haderő. A helyzetet bonyolítja, hogy a beavatkozás kapcsán nem készült rizikó- és költségelemzés. Ezt mostanra az amerikai hadvezetés mellett a holland, a brit és a francia illetékesek is elismerték. Mindezek következtében nem is készült B-terv. Ennek okát abban jelölte meg a biztonságpolitikai szakértő, hogy az afgán háborút napokra tervezték.

Az amerikai légierő ugyan ténylegesen néhány nap alatt lebombázta Afganisztánban mindazt, amit lehetett, ám ezt követően célpontok híján maradt. Ezzel párhuzamosan szárazföldi csapatokat is kellett Afganisztánba vezényelni, ám a lakosság – mint Irakban – betolakodóként tekint az amerikaiakra. Nógrádi György szerint alapvetően hibás elképzelés volt a demokrácia exportálása. Az afganisztáni (és iraki) harcok elhúzódásában az is szerepet játszik, hogy félrevezették a nyugatot az emigránsok, akik sokkal inkább a vágyaikat fogalmazták meg, semmint a valós helyzetet. Mindazonáltal Washington előtt két lehetőség van a továbbiakban: vagy az inváziót folytatja, vagy pedig az afgán kormányt igyekszik támogatni és megerősíteni.

Ez utóbbi vélhetően nem lesz könnyű feladat, hiszen az országban burjánzik a korrupció. Emiatt például fel kellett oszlatni a teljes autópálya-rendőrséget, de a baghlani egyetem dékánját is el kellett bocsátani. Ugyancsak megerősödtek az utóbbi időben a különböző tálib hadurak, akiknek jól felfegyverzett saját hadseregük van, s egyik fő céljuk a kábítószerpiac birtoklása, az ehhez szükséges utak biztosítása. A tálib térnyerés nem csupán földrajzi, de tényleges értelemben is tetten érhető. Nem véletlen, hogy az elmúlt hetekben immár pakisztáni területet is bombázott az amerikai légierő. Ezen akciók nemzetközi fogadtatása meglehetősen vegyes volt – fogalmazott Nógrádi György.

Arabot csak arab győzhet le

Az afganisztáni helyzet sokban hasonlít az irakira – magyarázta a szakember, aki szerint mostanra ki lehet jelenteni, hogy az iraki háborút Irán nyerte meg, Teherán ugyanis elérte, hogy nem lehet kihagyni a térség rendezéséből. Nem nyertük meg Teheránt, nem nyertük meg a háborút – fogalmazott Nógrádi György. Afganisztánban pedig ugyanez a szituáció. Itt a rendezés érdekében azonban még Pakisztánra is szükség van. Az ország törzsi területeire ugyanakkor hivatalosan nem engedik be az amerikai csapatokat, sőt a kormányerők sem tudnak ide behatolni. A rendkívül jól működő pakisztáni katonai hírszerzés pedig a kormány mellett az al-Kaidának is dolgozik. Mindezek is azt mutatják, hogy az arabok ellen folytatott háborút csak az arabok tudják megnyerni.

Az Egyesült Államok gyakorlatilag csődöt mondott az afgán háborúban – fogalmazott Nógrádi György. A kérdés csupán az, hogy mi változik, ha változik egyáltalán az elnökválasztás után. A demokrata Barack Obama csökkentené az iraki jelenlétet, míg az afganisztánit növelné, a republikánus John McCain szenátor viszont mind a két háborút megnyerné. Ugyanakkor létezik egy mondás, mely szerint az amerikai elnöknek nem kell betartani az elnökjelölti ígéreteit.

Jelenleg több mint 30 ezer fő alkotja az afgán nemzetközi haderőt. Ezt egészíti ki az 58 ezer főre tehető afgán rendvédelem.