Megoldáscentrikus lakhatástámogatási rendszer

Összességében hogyan jellemezné a lakhatási támogatások jelenlegi rendszerét a rendszerváltáskor megörökölthöz és a későbbi alakítások következtében kialakulthoz képest?

A rendszerváltás idején meglehetősen korlátozott eszközök álltak rendelkezésre a lakhatástámogatást illetően: hosszú távú megoldást lényegében a munkáltatói kölcsön és a szolgálati lakás juttatása jelentette az állomány számára. Idővel, részben a rendelkezésre álló források szűkössége okán is szükségszerű volt a támogatási rendszer fejlesztése, ami megjelent egy albérleti díj hozzájárulás, később lízingtámogatási célú bevezetésében, illetve a hitelezések elterjedésével a munkáltatói kölcsön lakáshitelcélú felhasználásának bevezetésében. 2010 után koncepció és szemléletváltás következett be. A bérlakásrendszer helyett a pénzbeli támogatások nyújtására helyezte a honvédelmi tárca a hangsúlyt.

Mi volt ennek az oka?

Több oka is volt. Egyrészt a 2000-es években jelentősen elmaradt a szolgálati lakásfejlesztés, az így jelentkező hiányt már pótolni gazdaságosan nem lehetett. Másrészt a meglévő lakásállomány elavult, így azok szintén nem tarthatók fenn gazdaságosan. Emellett az állomány igényeit a lakásállomány nem tudja kielégíteni: vagy „rossz” helyen voltak a meglévő lakások – olyan településen, ahol nem volt katonai alakulat –, vagy a minőségük, mennyiségük okán merültek fel kivetnivalók. Sokkal jobban szolgálja az állomány helyzetét, ha a piacon talál maga és családja igényeinek megfelelő lakást, melyhez a honvédség pénzbeli támogatást nyújt, ráadásul úgy, hogy az az előmenetelt és a megtartást egyaránt motiválja. Természetesen, amikor ez a koncepcióváltás megtörtént az egyéni, családi körülményeket is figyelembe vette a tárca. Ennek megvalósíthatósága érdekében piaci pénzügyi szereplők – bankok, lízingcégek – segítségét is kérte a HM, hiszen ismerjük a mondást: egyedül nem megy. Ennek a nyitásnak köszönhetően például a katonák a polgári társadalomhoz képest sokkal nagyobb kedvezményekkel köthettek lízingszerződést, s ez a piacra nyitás is több milliós megtakarítást eredményezett a katonacsaládok számára. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretében pedig a támogatásfejlesztés még dinamikusabb lépésekkel valósult meg. Ami fontos, hogy fejlesztésről beszélünk, nem pedig átalakításról: ez minőségi javulást eredményezett és eredményez a támogatási rendszerben, melynek az állomány az igazi nyertese.

Miben más ma a megközelítés és a koncepció, mint korábban?

A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program legfontosabb mottója: a legfontosabb érték az ember. Ezt a lakhatástámogatási rendszer fejlesztése teljes mértékben tükrözi. Egyrészt, a korábbi dogmatikus hozzáállással szemben, ami csak egy megoldást biztosított egy család számára, s aztán ki is zárta magát a további támogatási körből, nagy mértékben megszűnt. A támogatási rendszer fő filozófiája a megoldás lett. Igen, a rendszer megoldáscentrikus: mindig valós támogatási választ ad az érintettek számára. Ez a módszer kezdetben furcsa lehet, mert szakít a túlzottan bürokratikus szemlélettel, ugyanakkor hatékony és ember-, illetve ügyfélbarát. Ugyanakkor felismertük, hogy a HM lakhatástámogatási rendszere nem zárt, hanem nyitott rendszer: akkor lehetünk sikeresek, ha reagálunk a gazdasági és jogi folyamatokra egyaránt, aktívan kezdeményezünk törvényi, kormányrendeleti szabályozásokat a céljaink érdekében. Kevesen tudják, de a 2014-es úgynevezett lakáscafeteria – tehát az úgynevezett hiteltámogatás – bevezetését illetően a HM-nek volt szerepe, akárcsak a lakástakarékpénztári reformban. De elértük a hősi halottak túlélő hozzátartozói lakástámogatásának adómentességét is. A kormányzat nyitott volt a problémáinkra, és ha módja volt, akkor mindig is megkaptuk a megfelelő támogatást. Ez teljes újszerű volt: a honvédségi lakásügy kérdése a HM kapuin kívül kerülve valós kormányzati segítséget kapott, mert sikeressége a közös ügyünk. Akárcsak a honvédelem.

Hogyan változott a honvédségi lakhatási támogatások rendszere az évek során? Milyen könnyítéseknek örülhettek a katonák az elmúlt időszakban bevezetett változásoknak köszönhetően?

Ez egy nagyon hálás kérdés, mert van miről beszámolni. A fejlesztést stabil struktúrák részbeni átalakításával, valamint új támogatási formák megteremtésével értük el. Szerencsére, az elmúlt években számos fejlesztési eredményt tudhatunk magunkénak a támogatási rendszer területén, s csak példálózó felsorolással említeném a legfontosabb mérföldköveket. A 10/21014. (VII. 25.) HM rendelet megteremtette a lakáslízing és lakásbérlet fenntartására szolgáló, rendfokozati és területi elven, továbbá eltartott gyermekek számához igazodó lakáspénzt, valamint bevezette a végleges letelepedést elősegítő egyszeri pénzbeli támogatást. A lakhatás-támogatási rendszer egy új fejezetét jelentette az, hogy hatályba lépett a lakáscélú pénzintézeti hiteltörlesztés támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló 58/2016. (XI.24.) HM utasítás, amely lehetőséget teremtett a lakásvásárlási és -építési célú pénzintézeti kölcsönök terheinek enyhítésére vissza nem terítendő munkáltatói támogatás nyújtásával. Az úgynevezett hiteltámogatás azért is jelentett új fejezetet, mert ezáltal a honvédelmi tárca megteremtett egy olyan támogatási eszközt, amely a legénységi állomány által is elérhetővé vált, sőt, az altisztek mellett, kifejezetten célközönségét jelenti ezen állomány e támogatási formának. A honvédelmi tárca ezzel nemcsak az állomány banki terhein kívánt enyhíteni, hanem vonzóbbá is kívánta tenni a honvédségi pályát, erősítve szervezetünk megtartó képességét is. Csak az első ütemben több mint 1100 fő részére került kifizetésre a támogatás 2017-ben. A lakhatás támogatásával összefüggő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 9/2017. (VIII. 31.) HM rendelet a lakhatás-támogatási rendszer 2018-as átalakulásával kapcsolatos garanciákat biztosít az állománynak, a hősi halottak túlélő hozzátartozói részére nyújtható lakhatási támogatási lehetőségeket szélesíti, eljárásokat egyszerűsíti. 2018-ban kihirdették az egyes juttatási tárgyú honvédelmi miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2018. (XII. 28.) HM rendeletet, amely számos pontban fejlesztette a meglévő támogatási rendszert: a módosító rendelet révén bővültek a szerződéses tisztek, altisztek támogatási lehetőségei, a lízingtámogatás mind szélesebb körben vált elérhetővé. A honvédelmi tárca intézményes kötelezettségének megfelelően folyamatosan felülvizsgálta, fejlesztette az általa működtetett lakhatás-támogatási rendszert a program célkitűzéseinek megfelelően.

E téren melyek voltak a legfontosabb fejlesztési reformok?

2019-ben első ütemben megszületett a lakáspénz reformja, ennek keretében kiterjesztettük a lízing támogatását a szerződéses tiszti és altiszti állományra, sajátos lakáshitelmentő lépésként létrejött a támogatott visszlízing intézménye, és a végleges letelepedést elősegítő egyszeri pénzbeli támogatás értékének megőrzése is megvalósult a felbruttósítással. Második ütemben a lakáselidegenítési szabályozás és a lakásjuttatás kiszélesítésére került sor.

Milyen lépésekben?

A kormány egyetértett azzal, hogy a magyar állam tulajdonában és a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő lakások az arra jogosultak részére – a meglévő ingatlanpiaci hatásokat ellensúlyozva és a túlzott pénzintézeti eladósodást elkerülve a jelenleg hatályos szabályokban foglaltakhoz képest szélesebb kedvezmények mellett – elidegenítésre kerüljenek. A program keretében több mint 1600 ingatlant értékesítettek. Megtörtént a legénységi állomány lakásjuttatásának megteremtése, a rossz műszaki állapotú lakások juttatásának megteremtése, majd 2020-ban a HM átalakította a lakáshiteltámogatás rendszerét és szabályozásmódosítások történtek. Ennek keretében tovább bővült a lakásértékesítés köre, átalakult a hiteltámogatás intézménye új támogatási célokat bevezetve, egyszerűsödtek a lakásértékesítési eljárások, rendeztük a nyugdíjba helyezett állomány lakásbérbeadásának a kérdését, a gépkocsitárolók végleges bérbeadásának helyzetét szélesítettük, a rossz műszaki állapotú lakások bérbeadásával, felújításával kapcsolatban lakáspénz támogatás szabályai méltányosabbak lettek, gyorsíthatóvá vált a rossz műszaki állapotú lakások hasznosítása. Emellett bevezettük a pályázati alapú lakhatási hozzájárulást, ami a nagycsaládosok és csonkacsaládosok helyzetét segíti. A rendszer fejlesztésének harmadik ütemében – többek között – kiterjesztettük a lakáspénz intézményét a legénységi állományra, bevezettük a 20 ezer forintos párkapcsolati pótlékot, megduplázva 10 ezer forintra emeltük a gyermekek utáni kiegészítést. Emellett a támogatási célok kiterjesztésével megvalósult a munkáltatói kölcsön reformja, rendeztük a nyugdíjból visszafoglalkoztatottak helyzetét.

Miként mutatkozik ez meg a számokban?

A lakáspénzt – ami albérlet- és lízingtámogatásra egyaránt elhasználható – a tavalyi év harmadik negyedévének végén 3946 fő vette igénybe, és 44 százalékos arányban lakáslízinghez használták fel. A támogatottak 56 százaléka részesült kereskedelmi szálláshely- és nem HM rendelkezésű állami lakásbérlési lehetőségben, illetve önkormányzati lakás bérletének támogatásában. Az egy főre jutó lakáspénz támogatás mértéke havi 91,4 ezer forint – ami 2010-ben az 50 ezer forint/hó átlagot alig érte el. Csak 2021-ben a HM három pályázati támogatást is indított. 2636 család hitelterheit enyhítettük, lehetőség szerint a maximális bruttó 750 ezer forintos támogatással, lezajlott a nagy- és csonkacsaládosokat segítő lakhatási hozzájárulás első ütemében 76, a másodikban 158 rászoruló család számára nyújtott a HM bruttó 500 ezer forintos támogatást.

Utalt rá, hogy több területen is szélesítették az igényjogosulti kört.

A legénységi állomány az elmúlt időszak különösen nagy nyertese. Csak összehasonlításképpen: 2009-ben született meg az a döntés, hogy egyáltalán szállóra bejuthasson a legénységi állomány. 2021-re a részletes, többpólusú támogatási rendszer részesei, melynek keretében, a rendeletben meghatározott feltételek teljesülésével. Az albérlethez, lakáslízinghez lakáspénzt kaphatnak – például a fővárosban egy kétgyermekes, házastársi kapcsolatban élő közkatona havi 103 ezer forintot is kaphat –, ezt hitelmentés céljára is felhasználhatják. A lakáshitelükhöz pályázati úton törlesztési támogatásban részesülhetnek, sőt, e támogatási formának kifejezetten célközönsége ez az állomány. A csonka- vagy nagycsaládos legénységiek lakásfenntartási költségeikhez – szintén pályázati úton – lakhatási hozzájáruláshoz is juthatnak, a 2014. augusztus 1. előtt állományba lépettek pedig szolgálati lakásra jogosultak. Aki ezután került a rendszerbe és helyzetük igényli, államtitkári döntéssel szintén kaphat lakást, de emellett persze szállóra is kerülhet, ha esetleg egyéb körülményei ezt teszik indokolttá. Úgy gondolom, hogy ezekkel a tényekkel nem lehet vitatkozni, ellenben jó érzés beszélni róluk, hiszen minden intézkedéssel az állomány érdekeit, az életük jobbá válását sikerült szolgálni.

Hogy vált be a lakáspénz rendszere az elmúlt években?

A lakáspénz könnyen kiszámítható, egyszerű, nem bürokratikus. Ezek fontos elvek, hogy jól tudjuk működtetni, mind kevesebb hibalehetőséggel. Ugyanakkor azzal, hogy a lízing is támogatható a lakásbérlet mellett, az otthonteremtés elősegítését is szolgálja – ezért különösen népszerű az állomány körében. A 2014-ben bevezetett első modellt sikerült fejleszteni azáltal, hogy lakáshitelek lízingalapú kiváltására is felhasználható legyen, ez egyfajta hitelmentő akció is volt egyben. Másrészt a családosok helyzete az egyes kiegészítések bevezetésével, fejlesztésével is számottevően javult. Egygyermekes, párkapcsolatban élő család esetében ez éves szinten 300 ezer forintos támogatási pluszt jelentett.

Milyen új szabályok vonatkoznak a nyugállományúakra?

A támogatási rendszer megőrizte azt az értéket, hogy változatlanul gondoskodunk idős bajtársainkról. Jogosultságtól függően szolgálati lakásban is részesülhetnek, ezt sikerült kicsit szélesíteni is, de a nyugdíjból visszafoglalkoztatottak helyzetét is rendeztük támogatási oldalról. Természetesen a nyugállományú lakásbérlőink is kedvezményekkel vehetik az állami tulajdonú, HM vagyonkezelésű bérleményeiket.

Hosszú távon célként jelölték meg, hogy a katonák tulajdonába kerüljenek az általuk bérelt lakások. A gyakorlatban milyen elven és milyen szempontok szerint történhet mindez? Mire fordítja a tárca a befolyt összegeket?

Mindenek előtt le kell szögezni: az, hogy a kormány a kedvezményes lakásértékesítés mellett döntött, rendkívül nagy elismerés a honvédelemben szolgáló társadalom tagjai számára. A 2018 decemberi döntést követő évben sikerült a jogi, szervezeti feltételeket megteremteni a programhoz, s közel egy év munkát követően be is indítani a szerződéskötéseket. Az értékesítéshez tudni kell, hogy az ingatlanjogilag rendezett lakások, garázsok, beállók értékesíthetők azok részére, akik érvényes és hatályos bérleti szerződéssel rendelkeznek. Ha egy ingatlan nem rendezett – például társasház-alapítást igényel –, az ügyben a tárca intézkedik. Ez időigényes folyamat is lehet, melyben számos hatósággal kell egyeztetni. A bevételek felhasználást illetően a törvény rendelkezik arról, hogy technikai, infrastrukturális fejlesztésre és lakhatástámogatásra egyaránt felhasználható a bevétel. 2021-ben például a pályázati támogatásokra, tehát az állományra, az emberre fordítottuk mindazt, mert úgy látjuk, hogy ez a jövő – s minden további lépéssel, intézkedéssel az állományt kell szolgálni, segíteni, megbecsülni.