Megszólal a múlt
Szöveg: honvedelem.hu | 2011. augusztus 12. 13:03Mi más is képezhetné a Honvéd Együttes repertoárjának gerincét, mint azok a darabok, amelyek énekben, táncban, zenében, prózában, illetve ezek együttes feldolgozásában hazánk katonatörténelmének valamelyik korszakát ábrázolják? Nem volt ez másképp az együttes elmúlt hatvankét évében, és nincs ez másképp a jelenben sem. Ráadásul a magyar múlt – ezeregyszáz év – hősi korszakainak további bemutatása jellemzi a jövőt is – mondja Aranyos Károly nyugállományú ezredes, az együttes ügyvezető igazgatója.
– Valóban átszövik a Honvéd Együttes múltját azok a darabok, amelyek múltunk katonatörténelmének jeles eseményeit dolgozzák fel. Szinte nem is lehet azonnal felsorolni az összes ilyen művet. Korábban felkért szerzők írtak az együttes számára olyan műveket, amelyeket konkrét történelmi események ihlettek. Ilyenek voltak: például az 1950-es évek elején a Szervánszky Endre által írt Honvéd kantáta, amelyért a szerző később Kossuth-díjat kapott vagy az egyik legkiemelkedőbb mű, a Nemzeti dal, amelyből Kodály Zoltán kifejezetten a Honvéd Férfikar és akkori karnagya, Vass Lajos számára írt meghatározó hazafias zeneművet. Folytathatjuk a sort az 1970-es évek elején indított történelmi témájú férfikari kantáta sorozattal, ahol az akkori kortárs zeneműveket Szokolay Sándor (Vitézi ének), Petrovics Emil (Petőfi), Hidas Frigyes, Aram Hacsaturján nevei fémjelzik. E művek ősbemutatója mindenkor a Zeneakadémián volt, Görgey György akkor művészeti vezető, karmester dirigálásával. A kórus repertoárján például ma is megtalálhatjuk a Lant és kard című műsort, amely egy tematikus történelmi ívet visz végig a középkortól a reformkorig. Érdekessége még ennek a korszaknak, hogy a Honvéd kantátából és a Vitézi énekből évekkel később azonos címmel tánckari produkciók is születtek. Ugyanilyen nagysikerű volt a több mint egy évtizede, a második világháború hősi halottainak emlékére bemutatott Tolcsvay László – Bella István: Testamentom című oratórikus műve. Aztán, ha kifejezetten a tánckari műveket nézem, akkor egyértelműen látszik, hogy Zsuráfszky Zoltán, a Honvéd Táncszínház művészeti vezetője és koreográfusa, egy idő óta tudatosan igyekszik munkásságában olyan történelmi vonulatot megvalósítani, amelyet most csak címekkel jelzek: István a király, Árpád népe, Benyovszky Móricz, A Tenkes kapitánya és Dózsa. Az Örsi Ferenc forgatókönyve alapján készül táncjátékot, A Tenkes kapitányát például tavaly mutattuk be, idén nyáron pedig Eger, Diósgyőr és Siklós történelmi helyszínein láthatja a művet a közönség. De nem ülünk a babérjainkon, az idei évre is jutott bemutató: a Dózsa című táncjáték.
(Az interjút a Magyar Honvéd magazin augusztus 12-én megjelenő számában olvashatják el!)
