Messze még az atomfegyvermentes világ

A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézet igazgatója elmondta: a tavaly áprilisban aláírt és a két fél által a közelmúltban ratifikált START–III szerződés 1550 darabban szabályozza az Oroszországban és az Amerikai Egyesült Államokban a rendszeresített robbanófejek számát. Mindez 30 százalékos csökkentés a moszkvai szerződéshez és 74 százalékos a START–I-hez képest. A START–III emellett 800-ban maximalizálja a hordozóeszközök számát, amelyek közül viszont csak 700 lehet rendszerben. Ráadásul az új szerződés rendelkezései átveszik a START–I verifikációs rendszerét, így lehetővé teszik az ellenőrzést és az adatcserét is.

Tálas Péter szerint az aláírt, és immár ratifikált szerződés azért is fontos, mert a START–II nem működött megfelelően, fennakadások voltak a leszerelési folyamatban. Főleg azt követően, hogy Moszkva 2002-ben bejelentette: nem tartja magára nézve kötelezőnek az 1993-ban aláírt megállapodást Éppen ezért a START–III-ra úgy is lehet tekinteni, mint ami visszaviszi e folyamatot a normális kerékvágásba – vélte a szakértő.

A START–III azért is fontos szerződés, mert a megállapodásban rögzített számokat, a hagyományos módon már nem tudja sem Oroszország, sem pedig az Egyesült Államok tovább csökkenteni. Azt mondják ugyanis, ha a robbanófejek számát ezer körül maximalizálnák, akkor az már a stratégiai egyensúlyt veszélyeztetné.

E limit alá a két ország már csak akkor menne, ha más nukleáris nagyhatalmak – mindenekelőtt Franciaország és Kína – hajlandóak lennének az úgynevezett „ötszázas plafont" vállalni saját maguk számára.

Bár a számokat természetesen nem lehet pontosan tudni, valószínű, hogy jelenleg Franciaországban körülbelül 350, Kínában pedig mintegy 200 nukleáris robbanófej található. Ha a két vezető nagyhatalom ezer alá csökkentené a saját robbanófejeik számát, akkor ezzel már veszélyeztetnék saját válaszcsapási képességeiket – tette hozzá Tálas Péter.

„A nagy kérdés persze az, hogy az Egyesült Államok és Oroszország tovább lép-e a START–III után? Már csak azért is, mert Obama Prágában kijelentette: a tárgyalások végső célja az atomfegyverektől mentes világ megteremtése" – fogalmazott Tálas Péter, aki úgy véli: mindez egyelőre még naiv álom, ám kétségtelen tovább kell menni azon az úton, amelyen a nagyhatalmak elindultak.

Az elmúlt húsz évben ugyanis – a START–I 1991-es aláírását követően – mindkét ország nagyon komoly mértékben csökkentette stratégiai nukleáris arzenálját.

Az atomfegyvermentes világ elérését lassítja a proliferáció jelensége, vagyis a tömegpusztító fegyvereket birtokló államok számának növekedése. A két nagyhatalom ugyanis nem engedheti meg magának azt, hogy ne tartsa fenn nukleáris képességét az új nukleáris hatalmakkal, akár Észak-Koreával, akár Iránnal szemben – vélte Tálas Péter, aki úgy látta, hogy a START–III szerződésben rögzített számok még „messze nem kérdőjelezik meg az amerikaiak és az oroszok elsőbbségét a többi nukleáris hatalommal szemben."

Az SVKI igazgatója szerint: „a START–III a jelenlegi helyzetnek megfelelő. Olyan szintre csökkenti a stratégiai fegyverek számát, amellyel még mindkét ország teljesen biztonságban érezheti magát."

A biztonságpolitikai szakértő kiemelte azt is, hogy a legújabb START-szerződésben vannak úgynevezett „szürke zónák", amelyek kérdéskörében a későbbiekben ugyancsak foglalkozni kell. Ilyen például a rakétavédelem, a taktikai nukleáris fegyverek, vagy éppen a precíziós fegyverek kérdése, amelyeket nem lehet elválasztani a leszereléstől.

Felmerül a kérdés, hogy lesznek-e újabb leszerelési szerződések a START–III után? Bár politikai szinten már most megfogalmazódtak ezek az igények és kérdések, tisztán kell azt is látni, hogy ez egy lassú folyamat. Elég ha csak arra gondolunk, hogy a START–I-et 1991-ben, a START–II-t 1993-ban (amely ráadásul nem is lépett életbe mivel a két nagyhatalom az 1990-es évek második felében egyre inkább elhidegült egymástól), míg a START–III szerződést pedig 17 évvel később, 2010-ben írták alá. „Ezt látva, azt lehet mondani, kevés az esélye annak, hogy a közeljövőben újabb szerződés szülessen az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország között" – fogalmazott Tálas Péter.

(A START-szerződésekről korábban megjelent cikkünket ide kattintva olvashatja el!)

Fotó: Archív