Modernitás és tradíció

Még mindig csak előjegyzéssel látogatható a kiállítás a Bálnában

Szöveg: Kálmánfi Gábor | Fotó: Spirit FM és archív felvételek | 2023. június 8. 16:11

Amikor nagyjából egy hónapja megnyílt a Magyar Honvédség múltját, jelenét és jövőjét bemutató, ingyenes, interaktív, high-tech kiállítás a Bálnában, az előzetes regisztráció áradata majdhogynem elsodorta a szervezőket. Dr. Töll László ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a Spirit FM „Katonadolog” című műsorának június 8-ai adásában arról is szólt, hogy az érdeklődés továbbra sem csökkent: hétről-hétre tömegek kíváncsiak az új kiállításra.

A tradicionális típusú kiállításoknak – lásd: műtárgyak vitrinben – megvan a maga közönsége. Ám a mai kor ifjúságának elvárásai, igényei teljesen mások, aktívan szeretnének részt venni mindenben. Mivel a HM HIM-nek még nem volt gyakorlata az ilyen megközelítésű kiállítások szervezésében, külsős cégek bevonásával és a Magyar Honvédség különböző szervezeteivel közösen hívták életre, mintegy kísérletképpen ezt a kiállítást.

„VR-szemüveg, audiovizuális látványelemek, airsoft lövészet, különböző szimulátorok: többek között ez vonzza a mai fiatalokat, ezért töretlen a kiállítás népszerűsége. Kijelenthető: új korszak kezdődött a muzeológiában. Bármilyen értékes és ritka műtárgyakkal rendelkezünk, szükséges ez a fajta megközelítés. Ezt valósítottuk meg a Bálnában – miközben nem feledkeztünk meg katonaihőseinkről sem. A kiállítás körülbelül felében az első és második világháborús hőseinkről emlékezünk meg; igaz, ezt is formabontó módon tettük, fény és hanghatásokkal, életszerű környezetben. A közelgő Múzeumok Éjszakáján pedig korszakokon átívelő haditechnikai bemutatókkal és fegyverbemutatókkal várjuk a közönséget, ami részben a hadsereg népszerűsítését is szolgálja. Még ehhez annyit, hogy – ha fogalmazhatok így – a Bálna a jövőben növekedni fog, hiszen újabb helyiségeket szeretnénk itt megtölteni. Ezekről most még nem beszélnék, leszámítva a tervben lévő szabadulószobát…” – nyilatkozta a parancsnok.

A kiállítás megformálásakor a létrehozók nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy minden tudományos és korhű legyen. A szakmának ezt a részét természetesen a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum felügyelte – tehát a kiállításon senki ne várjon kitalált elemeket, vagy éppen csak filmekben látott fegyverarzenált.

„A látványvilág nem bírálhatta felül a szakmaiságot. Ezt szerencsére mindkét fél felismerte és ez is nagyon jó érzéssel töltött el engem. A látvány pedig… azt hiszem mindenkit megfog, amikor például szembe találja magát egy falból kiemelkedő Lynx harcjárművel, ami teljesen élethű, mégsem igazi, úgy építették meg” – tette hozzá az ezredes.

A műsorban szóba került egy másik, székesfehérvári kiállítás is, ami teljesen más réteget céloz meg. Dr. Töll László ezredes elmondta: az ember ősi vágya, hogy megnézze az elődök fegyvereit, hogy „leboruljon nagyságuk előtt és ezt csak egy szentélyben, arra méltó környezetben lehet megtenni.”

„Az Árpád-házi királyokat bemutató kiállítás helyén két új tárlat is épül. Augusztustól látható majd a Magyar Hadimúzeum Kincsestára elnevezésű; a múzeum legértékesebb tárgyait tömörítő kiállítás, ahol többek között személyi ereklyéket, különleges kitüntetéseket és eddig még nem látott tárgyakat szemlélhet a közönség. Jövő március 15-én pedig terveink szerint a magyar katona vitézségét bemutató nagyszabású, tradicionális; kinézetében mégis elegáns, modern kiállítással örvendeztetjük meg az érdeklődőket. Itt lehet majd látni, akár két-három éven keresztül is, a múzeum tárgyi gyűjteményének legnagyobb részét” – avatta be a hallgatókat a jövő terveibe a parancsnok. Hozzátette: a tárgyak világa varázslatos, mindegyik különleges üzenetet hordoz magában.

S hogy mivel foglalkozik még a múzeum? Mint kiderült, a Honvédelmi Minisztérium háttérintézménye voltaképpen túlmutat önmagán, részben már csak azért is, mert ide tartozik a Hadtörténeti Levéltár is. (Előzetes jelentkezés után a levéltár természetesen látogatható továbbra is az eredeti helyszínen, hiába költözik el a múzeum a Budai Várból.) Szintén folyamatosan üzemel a Katonai Irattár, amely az 1945 utáni iratokat tartalmazza. Ugyancsak a múzeum égisze alatt zajlik a hadisírkutatás, ugyanis a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség nem feledkezik meg a letűnt korok katonaihőseiről sem. A tiszteletadás egyik megnyilvánulása, hogy szakemberek gondoskodnak a katonasírokról, sőt a „haló porokról” is.

„Ha valaki eltűnt, megkeressük. Ha feltáratlan sírt találunk, ami vélhetően katonasír, akkor szakemberek vonulnak ki a helyszínre és szakszerűen feltárják. Amennyiben magyar katonákat találunk, megpróbáljuk azonosítani, adott esetben pedig értesítjük a családot, és méltó körülmények között gondoskodunk az újra temetésükről is. Ha külföldi katonák maradványaira bukkanunk, akkor pedig az illető ország hadisírgondozó szervezetével vesszük fel a kapcsolatot. Ez a munka nem mindig látványos, ám folyamatosan zajlik. Hogy érzékeltessem mennyire nehéz ez a feladat: ha valahol átrohant a front, az érintett településen a járványok elkerülése érdekében arra törekedtek, hogy minél előbb eltemessék a halottakat, akik jobbára hevenyészett tömegsírba kerültek. Egyrészt ilyenkor nagyon nehéz az azonosítás, másrészt a munka egyszerre viseli meg érzelmileg az embert, de ugyanakkor fel is emeli, hiszen jó érzés az, hogy mi gondoskodunk hőseinkről, halottainkról. Egyben szent kötelesség és adósságtörlesztés is, hogy beszéljünk a katonaelődökről és ezért bővítjük folyamatosan különböző adatbázisainkat, ahol mindenki megtalálhatja azt az ősét, akit valamilyen módon megérintett a múlt valamely nagy háborúja” – világított rá a 180 fős, különleges katonai intézmény parancsnoka. Mivel pedig a magyar történelem önmagában hadtörténelem, hiszen az elmúlt ezer év háborúkkal kövezett, ezért a HM HIM háttérintézményként is nemzeti intézmény.

„Katonanemzet vagyunk, ezért érzi az ember a látogatókon is, hogy mennyire el tudnak merülni a kiállított tárgyakban, legyenek azok tradicionálisan vagy modern módon tálalva” – vallja dr. Töll László ezredes, akit boldogsággal tölt el, ha ilyen módon szolgálhatja hazáját, valamit adhat a nemzetnek.

„A katonalét szerintem nem más, mint szolgálat, ez rá a legszebb szó. Így lesz az ember kovásza a társadalomnak és a történelemnek. Ha valaki belép a hadseregbe, megismeri ezt, és megismeri a bajtársiasságot. Mindent megteszünk egymásért és ez nagyon szép érzés. Aki erre vágyik, aki szeretne együtt, vagy közösségben feladatokat megoldani, annak itt a helye” – avatta be a hallgatókat abba, hogy számára mit jelent katonának lenni.