Modernizált Gripenek biztosítják légterünk védelmét

A légierő megújítása – más rendszerek fejlesztésével egyetemben – a rendszerváltást követően vált szükségessé, a modernizáció főszereplői pedig a svédek forradalmi módon többfunkciósnak tervezett vadászgépei lettek. A magyar és a svéd kormány közelmúltban aláírt szerződése értelmében most újabb változások jönnek.

Hazánk jelenleg tizennégy darab JAS-39 vadászbombázót lízingel, ám ezek egyfelől 2026-ban állami tulajdonba kerülnek, másrészt jövőre négy újabb gép érkezik: a JAS-39C típusú gépek, társaik együléses „testvérei”. A megállapodás bejelentését követően Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter elmondta, hogy a Gripenek kedvező árfekvésük mellett azért is hasznos harcieszközök, mert három funkciót látnak el egyben: elfogó vadászként, földi csapásmérésre és felderítő feladatokra egyaránt alkalmazhatók. Ezt a többcélúságot tükrözi a JAS név, ami a Jakt (Vadász), az Attack (Támadó) és a Spaning (Felderítő) szavak rövidítése.

A fejlesztések jelentősége – aminek keretében egyébként kiképzési együttműködést hirdettek és a teljes flotta üzemeltetési szerződését is megkötötték tíz évre – túlmutat a nemzeti légtér védelmén. Magyarország NATO- és V4-kötelékben több ízben ellátta már más államok légtérrendszeri feladatait és 2025-ben ismét fontos szerepet vállal: a balti országok és Olaszország oldalán Szlovénia, illetve a V4-ek szövetségében Szlovákia légterének védelmét biztosítja majd.

De milyen képességekkel bír pontosan egy JAS-39 Gripen, a 14 méter hosszú, közel 8,5 méter fesztávú, több mint 4,5 méter magas repülőgép? Az olcsó üzemeltetés jegyében kicsire és könnyűre tervezett, 14 ezer kilogrammos maximális felszállótömegű vadászbombázó 255 m/s emelkedősebesség mellett képes elérni a 15 ezer méteres repülési magasságot. Végsebessége 2 Mach magasságon és 1,2 Mach tengerszinten, amit a korábbinál nagyobb tolóerőt biztosító (és a madarakkal történő ütközést viselő) Volvo Aero RM 12 gázturbinás sugárhajtómű biztosít. Az eszköz beépített fegyverzete a percenként 1680 lövés leadására képes, 27 milliméteres Mauser BK-27 gépágyú.

Hazánk a három elérhető modernizációs csomag közül a legnagyobbat rendelte meg. Ennek köszönhetően hamarosan új hardverelemekkel bővül – a gépek önvédelmi képességét fokozatokkal emelő – elektronikai hadviselési rendszer és a radar, elsődlegesen azonban a fedélzeti számítógépek szerepe változik. 2006 óta több alkalommal frissültek egyre jobb képességű szoftverváltozatokkal a magyar Gripenek. A következő újítás lényege, hogy más képet látnak majd a pilóták az előttük lévő három képernyős kijelzőn. A bal oldalin a repülés és a HUD adatait, a középsőn a repülőgép vízszintes helyzetét kijelző műszer (HSI), a jobb oldalin pedig a rádiólokátor, az infravörös vagy az elektrooptikai érzékelők által megjelenített képet lehet látni.

A hármas osztatú, színes kijelző mellett a pilóta felszerelésének és fülkéjének további modernizációja segíti a Gripen kezelhetőségét. Az ODEN típusú sisak-kijelző nemcsak megjeleníti a repülési adatokat, hanem lehetővé teszi a légiharcrakéták célzását is, vagyis a repülőgép-vezetőnek elég ránéznie a célra. A légi harcban használt legfontosabb funkciók, például a rádiólokátor üzemmódjai elérhetők a gázkaron és a botkormányon, a kezelőnek le se kell vennie róluk a kezét. A pilóta munkaterhét csökkenti, hogy csak a lényeges információkat kapja meg, kormányparancsai értelmezésével a számítógépes rendszer végzi a gép irányítását (úgynevezett fly by wire módszer). Az egész felület – a sisakra szerelhető éjellátó készülékhez igazítva – megvilágított, a fülke pedig légkondicionált. A pilóta szükség esetén a Martin-Baker 10L típusú ülés segítségével földön és álló helyzetből is képes katapultálni.

A csapásmérést újfajta Meteor, AIM-9 Sidewinder és IRIS-T légiharc-rakéták, a gyakorlásra is rendelt AGM-65 Maverick levegő-föld rakéták, illetve GBU-49-es irányított bombák segítik. Előbbi harcértéke két összetevőből áll: maga a Meteor látóhatáron túli hatótávolságú, radaros önirányítású légiharc-rakéta, alkalmazásához azonban a korábban rendszeresítettnél kétszer messzebb látó PS-05/A Mk4 típusú radart helyeznek a gép orrába. Ezzel szemben a közelharcot inkább az infravörös önirányítású, tolóerővektoros hajtóművű IRIS-T és egy sisakcélzó berendezés támogatja majd. Együttes erejüknek köszönhetően nő az a szögtartomány, ahonnan az ellenséges repülőgép nem lesz képes találat nélkül elmenekülni. Harmadik képességként a kombinált, lézeres és műholdas vezérlésű GBU-49 irányított bomba szárazföldi célpontokat képes a korábbinál távolabbról, tehát biztonságosabb pozícióból támadni. Előnye, hogy ködös vagy csapadékos időjárás esetén és poros levegőben is alkalmazható.

Egy harcieszköz hatékonyságát technikai jellemzői, valamint gyors, minél állandóbb használhatósága együttesen biztosítja. Az új Gripenek fel- vagy újrafegyverzését és tüzelőanyaggal történő feltöltését hat fő mindössze tíz perc alatt végzi, így kevés időt kell földön tölteniük két bevetés között. A gép esetleges meghibásodására beépített önellenőrző rendszer figyelmeztet, míg a karbantartást az eszköz kialakítása segíti. Mivel az összes fontos berendezést fejmagasságban helyezték el, a műszaki személyzetnek létrára sincs szüksége a gép kiszolgálásához.

A svéd fejlesztés nagy hangsúlyt fektet a repülőgépek közötti adatátviteli rendszerek modernizációjára. A TIDLS (Tactical Information Datalink System) rendszer nagy sávszélességű, zavarvédett digitális kapcsolatot biztosít 500 kilométeres távolságon belül. Általa lehetséges, hogy az egyik gép érzékelői által rögzített képet más, akár földön álló gépek is láthassák. Így több gép kikapcsolt lokátorral, vagyis észrevétlenül tud célt megközelíteni, míg az ellenséges lopakodó eszköz helyzetét is képes minden Gripen társainak továbbítani. Az eszköz digitális képességét biztosítja továbbá a rádióelektronikai zavaróberendezés, illetve a mindössze 156 kilogramm tömegű, antennával felszerelt PS/05A rádiólokátor. Utóbbi vadászrepülőgépeket 120 kilométerről, lehorgonyzott hajókat és úton haladó autókat pedig 90 kilométerről észlel, ráadásul kis mérete miatt az ellenséges elemeket előbb észleli, mint azok őt.

A Gripenek fejlesztéséhez közvetetten kötődik a high-tech hadsereg újdonságai közé tartozó Kiválóság Központ leendő kurzusa. Szalay-Bobrovniczky Kristóf a fenti megállapodás részeként jelentette be, hogy a honvédelmi tárca és a SAAB egyezsége a mesterséges intelligencia alkalmazásához kapcsolódó oktatásra is kiterjed. A svéd hadiipari cég ugyanis vállalja a magyar légierő harcászati repülő képessége és az azt támogató üzemeltetési kapacitások virtuális kiképzési szükségleteinek fejlesztését. Utóbbi fő eleme az MI alkalmazásával támogatott karbantartási képzés, ami először pilot projektként indul a Védelmi Innovációs Kutatóintézet NZrt. (VIKI) koordinálta intézményben.

A Gripenek személyzeti kezelése természetesen ugyanúgy szakértelmet igényel, amit a honvédség biztosít. Az elmúlt hónapokban az ország számos pontján tartottak nappali és éjszakai kiképzési repülést, ezzel biztosítva az állomány folyamatos felkészültségét és edzettségét. A nagyközönség nemrég a köztévén is találkozhatott magyar pilótával: a HadERŐ – Hazámat szolgálom! című magazinműsor a kanadai elitképzést megjárt Simó Bencéről készített portrét. A hadnagy jelenleg svéd kurzuson vesz részt, hamarosan viszont azokkal a magyar Gripenekkel repül tovább Kecskeméten, amik a vázolt fejlesztéseken esnek majd át a következő években.