Montenegrói konferencia: új korszak kezdete a Balkán békéjének megteremtésében
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2011. július 1. 10:35A balkáni országok közötti együttműködés elmélyítésével könnyebbé válik az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamata, és lehetővé válik a megoldatlan kérdések rendezése is. Száz évvel ezelőtt robbantak ki a balkáni háborúk és ez az évforduló a balkáni béke kezdetét jelentheti – ezek a legfőbb üzenetei azoknak a felszólalásoknak, amelyek a Délkelet-európai Együttműködési Folyamathoz (SEECP) tartozó országok állam- és kormányfőinek június 30-i, csütörtöki értekezletén hangzottak el a montenegrói Sveti Stefan tengerparti üdülőhelyen.
Az SEECP megalakulása a délkelet-európai országok külügyminisztereinek 1996-os szófiai konferenciájához köthető. Ehhez a regionális együttműködési kezdeményezéshez jelenleg már 12 ország tartozik: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Görögország, Horvátország, Macedónia, Moldávia, Montenegró, Szerbia, Szlovénia, Románia és Törökország.
Filip Vujanovic montenegrói elnök megnyitójában annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az elkövetkező években a regionális kezdeményezéshez tartozó országok segítségével és támogatásával megkezdődhetnek a tárgyalások az EU-val.
Boris Tadic szerb elnök beszédében egyebek között azt mondta: – A régió országai közötti megértés szintje alapján megalapozottan állítható, hogy még sohasem voltak olyan jók az államok közötti kapcsolatok, mint jelenleg. Az elnöklői poszt átvételével Szerbia a régióban folytatja az együttműködés továbbfejlesztésének politikáját, „az unióhoz való csatlakozás közös céljából kiindulva és az összes még nyitott kérdés megoldása érdekében". Azt is kiemelte, hogy „Belgrád a koszovói albánok számára a regionális kezdeményezésekben szeretné az aszimmetrikus részvétel pragmatikus modelljét megtalálni".
Üdvözölte, hogy Horvátország befejezte az előcsatlakozási tárgyalásokat Brüsszellel, és – mint mondta – a szerb-horvát kapcsolatokban is jelentős előrehaladást értek el. Példaként említette meg a két ország közötti határ demilitarizálását.
Elmondta, hamarosan Szarajevóba látogat „és ez alkalom lesz arra, hogy az ottani tisztségviselőkkel tárgyaljon a két ország kapcsolatainak normalizálásáról". Ismételten hangsúlyozta, hogy „Szerbia tiszteletben tartja Bosznia-Hercegovina területi integritását és a daytoni megállapodásokat".
Szerbia és Albánia kapcsolatairól szólva annak a reményének adott hangot, hogy a két ország közötti párbeszéd folytatódik. Véleménye szerint sok lehetőség van az együttműködésre, és reméli, hogy ez a jövő hónapban meg is valósul.
Ivo Josipovic horvát elnök hangsúlyozta: Horvátország az unióhoz történő csatlakozását követően fáradhatatlanul síkra száll az EU további bővítéséért.
Bamir Topi albán elnök kiemelte, hogy „Koszovót be kell fogadni minden regionális és tágabb értelemben vett kezdeményezésbe, és mindazok akik ezt elvetik, fenyegetést jelentenek a regionális együttműködés elveire nézve". Albánia – mondta Topi elnök – támogatja a Belgrád és Pristina közötti párbeszédet, és reményét fejezte ki, hogy „ezek a megbeszélések az új realitások elfogadásához vezetnek".
