NATO-titkok kerültek az oroszokhoz

A bírósági eljárás zárt ajtók mögött zajlott. Ez volt a legnagyobb észtországi kémbotrány a hidegháború befejeződése óta. A vádlottat, Herman Simmet a börtönbüntetés mellett arra is kötelezték, hogy fizessen 20,2 millió észt korona (1,7 millió dollár) kártérítést az észt védelmi minisztériumnak.

A 61 éves Simm különféle tisztségeket töltött be az észt védelmi tárcánál 1995 és 2006 között. 1994-ben rendőrfőnök lett, egy évvel később pedig a védelmi minisztériumhoz ment át, ahol 2000-ben a biztonsági részleg vezetője lett. Erről a tisztségről 2006-ban váltották le.

A bíróság nem mondta ki, mely ország javára kémkedett, de az ügyész bevette a vádiratba, hogy az orosz hírszerzésnek gyűjtött titkos észtországi és NATO-információkat 1995-től tavalyi letartóztatásáig. Átadott olyan személyes adatokat is, amelyek kárt okozhatnak Észtország érdekeinek – mondta Norman Aas ügyész.

A nyomozók szerint Simm főként az észt katonapolitikára, védelmi rendszerekre és külkapcsolatokra vonatkozó információt adott el pénzért (1,3 millió koronát kapott megbízóitól), de a NATO hírközlési rendszeréről is volt mit mondania. Az ügy rávilágít arra, hogy a NATO milyen kockázatot vállalt, amikor kelet felé terjeszkedett. Észtország 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz, s azóta Tallinnak megromlott a viszonya Moszkvával. Carmen Romero NATO-szóvivő nem kommentálta az ítéletet, mondván, hogy nyilvánosan nem foglalkoznak hírszerzési ügyekkel. A nyomozók a vizsgálat során együttműködtek az észak-atlanti szövetséggel.

A hatóságok nem közölték, mi irányította a figyelmet Simmre, de a sajtóban úgy vélik, hogy külföldről küldték a tippet Észtországba. Az észt ügyészek elmondták, hogy a férfi elismerte bűnösségét, és együttműködött velük a vizsgálat során, cserében nem a legsúlyosabb ítélettel sújtották.

Az észt elhárítás szerint Simm 1995-től dolgozott a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) nevű orosz szervezetnek, de feltételezhetően már akkor kapcsolatban állt a szovjet hírszerzéssel, a KGB-vel, amikor Észtország még a Szovjetunió tagköztársasága volt. Évente 3-4-szer találkozott tartóival különféle európai országokban, legalább 15-ben. Orosz részről tagadják, hogy kapcsolatban álltak vele.

Simmet szeptemberben tartóztatták le feleségével együtt, de az asszonyt később szabadon engedték, és a munkáját is visszakapta egy állami intézményben. A nyomozók a házaspár lakásában, a Tallinntól 25 kilométerre fekvő Saue városkában találtak egy USB-memóriát tele titkos adatokkal, és föllelték azt a kamerát is, amelyet Simm a dokumentumok fényképezésére használt.