Négyezer-hatszáz honvéd kadét kezdte meg az idei tanévet

A 2017-ben elindított Honvéd Kadét Program alapját a hazafias- és honvédelmi nevelés adja, amelynek célja, hogy tudatosítsa a haza szeretetének és védelmének fontosságát, valamint hozzájáruljon a fiatalok felelős állampolgárrá neveléséhez. Ez egyben azt is jelenti, hogy önkéntes alapon választható tevékenység és a honvédelmi nevelésben részesülő fiatalok számára korántsem jelent kötelező utat a katonai szolgálat irányába. Feladataiban és tevékenységében túlmutat a Magyar Honvédség szervezeti keretein, azzal együtt, hogy a honvédelmi nevelés támogatja a katonai pályaorientációt, továbbá a Magyar Honvédség és társadalom kapcsolatának fejlesztését – mondta el kérdésünkre válaszolva dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, hozzátéve: a Honvéd Kadét Program a Honvédelmi Minisztérium támogatásával létrejött, a programban résztvevő középiskolák által támogatott, emelt szintű honvédelmi nevelési tevékenység, amely tanórák és szabadidős tevékenységeken keresztül ismerteti meg a fiatalokkal a honvédelem ügyét és nem utolsó sorban természetesen a magyar katonák szolgálatának hétköznapjait.

Megtudtuk: az emelt szintű honvédelmi nevelés a program három szintjén valósul meg, a tanulók érdeklődésének intenzitásához igazítva. A belépő, első szintet vállaló intézményekben honvédelmi alapismeretek közismereti tantárgy érhető el a diákok számára. Ezt jelenleg 100 hazai középiskola biztosítja tanulói számára.

A második szint, a honvéd kadét szakképzés, a honvédelmi miniszter által engedélyezett technikumokban folyik. Előfeltétel számukra, hogy a program első szintjét már legalább három tanév óta működtessék. Ezen a szinten érdekesség, hogy az ötéves képzést végző diák - amennyiben úgy dönt, hogy tanulmányait követően a Magyar Honvédség kötelékében kíván elhelyezkedni - az utolsó tanévét már valamelyik honvédségi alakulatnál, duális képzésben fejezheti be. A Honvéd Kadét Program második szintje jelenleg 15 technikumban érhető el.

A program harmadik „lépcsője” pedig a honvéd középiskolák és kollégiumok szintje. Mint ismert, éveken keresztül a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium volt az egyetlen ilyen szintű intézmény Magyarországon. Az oktatási intézmény 2021 szeptemberétől Nyíregyházán önálló kollégiumi intézményegységgel bővült, idén szeptembertől Hódmezővásárhelyen honvéd középiskolai és kollégiumi intézményegységgel, Szolnokon pedig önálló kollégiummal áll rendelkezésére mindazoknak, akik vállalják a honvédelmi nevelés legintenzívebb formáját. A bentlakásos iskolában a tanórákon, a gyakorlati foglalkozásokon és a kollégiumban is ismereteket szerezhetnek a tanulók a honvédelemről és a Magyar Honvédségről.

„Nagyon nagy büszkeség, hogy azt mondhatom: a kitűzött cél felét - miszerint, hogy 8-10 honvéd középiskolánk és kollégiumunk legyen - elértük” – jelentette ki dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy. A Magyar Honvédség parancsnoka hozzátette, az a jövőbeli szándék, hogy – Debrecen, Nyíregyháza, Szolnok és Hódmezővásárhelye mellett – a dunántúli megyeszékhelyeken is találkozhassanak a fiatalok ezzel a képzési szinttel. A tábornok kiemelte: a program többi szintjén is hatalmas előrelépés érzékelhető, hiszen míg 2017-ben 55 partneriskola állt a honvédséggel kapcsolatban, ma már 119 oktatási intézményben van jelen a honvédelmi nevelés. „Ha a növendékek számát nézzük, akkor 2017-ben 1849 kadétunk volt, most pedig már több mint 4600-an kezdték meg a tanévet. Azt gondolom, nagyon sok szervezet örülne annak, ha ennyi idő alatt ilyen növekedést tudna felmutatni. Hiszem, hogy ez nemcsak az ösztöndíjnak szól, hanem annak a képzési formának, annak a hangulatnak, annak a jó értelemben vett »családhoz való tartozásnak«, amit Magyar Honvédségnek hívunk” – mondta az altábornagy, hozzátéve: „a fiataloknak a honvédelmi nevelést, az ország szeretetét próbáljuk meg átadni. Nyilván mi, katonák szeretjük a hazánkat, hiszünk benne, de úgy érezzük, hogy ezt a következő generációnak is meg kell mutatni. Meggyőződésem, hogy ha több fiatalt meg tudunk fertőzni ezzel az ideával, akkor az egész országnak jobb lesz.” A Magyar Honvédség parancsnoka aláhúzta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy sikeres kezdeményezés született, amiben a gyerekek, a szülők és a katonák is elégedettek.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy miért jó a honvédelmi nevelés, ha aztán nem kötelező a katonai pályát választani, dr. Ruszin-Szendi Romulusz úgy fogalmazott: az első és legfontosabb a hazaszeretet. Ezt látják, érzik, és át is élik a kadétok a katonai élethez közeli hierarchiában töltve mindennapjaikat. „Ugyanakkor ugyanolyan fontos az egymás tisztelete és a csapatban történő munka is. A katonai alegységek nem lehetnek sikeresek, ha nincs összetartás, ha nincs közös munka. Remélem, ezt a fiatalok megtapasztalják. Fizikailag is másfajta követelmény vannak a honvéd középiskolákban, a honvéd kollégiumokban, mint más iskolákban, hiszen a katonai tevékenység jó fizikai állapotot követel meg. Ilyen téren is rengeteget fejlődnek a fiatalok” – emelte ki a parancsnok, hozzátéve: mindemellett vannak olyan képzések, amit a civil életben is tudnak majd használni a diákok. Ilyen például az egészségügyi ismeretek vagy a tájékozódás. A példák pedig sorra igazolják a program sikerességét, hiszen a hírekben is szerepelt, hogy a kadétok idős embert mentettek ki égő házból, vagy éppen ők álltak meg segíteni, ha látták, hogy valaki rosszul van. „Meggyőződésem, hogy nemcsak a honvédségnek, hanem a társadalomnak is plusz képességet és értéket jelentenek ezek a fiatalok” – húzta alá a parancsnok.

A program alapját adó képzési formák és az intézmények tradíciói kapcsán dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy arra is rávilágított, hogy a Magyar Honvédség jelenlegi tiszti és tábornoki karjának jelentős része szintén „katkós”, azaz katonai középiskolás volt. De külföldi példa is akad szép számmal, hiszen éppen tavaly rendezték meg első alkalommal Magyarországon a Nemzetközi Kadét Versenyt, amelyen a térség országainak a hasonló iskolarendszerében tanuló diákjai vettek részt. „A program nagyon sikeres volt, úgyhogy szeretnénk folytatni, hiszen így a fiatalok ebben a korosztályban is kiléphetnek Magyarország határain kívülre, találkozhattak, beszélgethettek hasonló korú, érdeklődésű, elhivatottságú kadétokkal. Kapcsolatokat építhetnek, illetve nyelveket gyakorolhatnak” – mondta dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy.

Felmerült a kérdés, hogy szükséges-e változtatni az immár fél évtizede működő program eredeti elképzelésein. Válaszában a Magyar Honvédség parancsnoka kifejtette: az alapcél nem változott, de részleteiben természetesen eddig is folyamatosak voltak finomítások. Ilyen például a formaruha, az ösztöndíj, illetve a különböző juttatások kérdése. „Úgy tűnik, hogy a fiatalok zöme tényleg azért jön hozzánk, hogy betekintést nyerjen a katonák mindennapi életében. Úgyhogy igyekszünk minél több olyan foglalkozást tartani nekik a rendes tanórák után, mellett, hogy valóban szeressék meg az egyenruhát, szeressék meg azt a tevékenységet, amit egyenruhában lehet végezni” – mondta az altábornagy.

Mi lesz a program jövője? – kérdeztük a beszélgetés végén a Magyar Honvédség parancsnokától, aki hangsúlyozta: folyamatosan nézik az igényeket és vizsgálják, hogy „meddig feszegethetik a határokat” úgy, hogy az érettségire való felkészülést és a sikeres vizsgákat, vagy a választott szakma elsajátítását ne veszélyeztessék vele. Emellett azt is folyamatosan vizsgálják, hogy miben tudnának még fejleszteni. „Ha minden jól megy, év végéig szinte mindenkinek meglesz a gyakorló öltözete, és további célunk az, hogy a következő egy-két évben köznapi öltözettel is el tudjuk látni a kadétokat” – mondta az altábornagy.