Nemzetközi űrhajóskongresszus zajlik a héten Budapesten

A harmincnyolc ország mintegy négyszáz űrhajósát tömörítő szervezet célja, az űrtudomány és az űrkutatás népszerűsítése kiképzett, a világűrt is megjárt szakemberek segítségével, kiemelten a természettudományi területen tanuló egyetemi hallgatók, középiskolai diákok és a szektor iránt érdeklődők körében.

A 2020-ra tervezett kongresszus rendezési jogát hazánk már korábban elnyerte, az eseményre azonban a koronavírus-járvány miatt nem került sor. Magyarország egyébként nem először házigazdája a rendezvénynek: 1986-ban, a második kongresszusnak is a magyar főváros adott otthont, az azóta eltelt időszakban - többek között - Mexikóváros, Rijád, Berlin, Washington, Peking, Moszkva, Tokió és Bécs is helyszíne volt a találkozónak.

Az idén 33. alkalommal megrendezett esemény több okból is fontos hazánk számára, hiszen presztízsértéke mellett az űrkutatás hazai népszerűsítése és az abban résztvevő egyetemek, kutatóintézetek és vállalkozások szempontjából is jelentős lépésnek minősül. Magyarország több mint 40 éves tapasztalattal rendelkezik az űrhajósok űrbéli sugárterhelésének vizsgálatában, az elmúlt időszakban több hazai fejlesztésű űrtechnikai eszköz is munkába állt: ilyen eszközök a Budapesti Műszaki Egyetem zsebműholdjai - SMOG-1, Masat-1 és a SMOG-P - mellett például a Nemzetközi Űrállomást is megjárt Pille és TRITEL dózismérő rendszer is.

A kongresszusra érkező, várhatóan mintegy félszáz űrhajós a hét folyamán szakmai és ismeretterjesztő programokon vesz részt.