Nincs NATO a nemzeti haderők nélkül

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a Nyíregyházi Egyetemen tartott Tavaszi zsibongás című kulturális és toborzó rendezvényen arról beszélt, a béke védelme érdekében Magyarországnak az a feladata, hogy felépítsen egy nemzeti haderőt, amely egyrészt más, az országot esetleg veszélyeztető nemzet felé elrettentő erőt mutat, másrészt a katonai szövetségen belül elvégzi kötelezettségeit.

Ebben a feladatrendszerben van a hivatásos állomány mellett kiemelt jelentősége a tartalékos rendszernek, amelynek működését területvédelmi alapokra kell helyezni – hangsúlyozta a honvédelmi miniszter, megjegyezve, a struktúra felépítését már évekkel korábban elkezdte a honvédség, az eddig megtett intézkedésekkel pedig ennek a munkának a kétharmadánál tartanak.

Most van egy hivatásos haderőnk, amely támaszpontszerűen van jelen az ország különböző részein, tagjai, a kiképzett, külföldi missziókban edződött katonák pedig a haderőfejlesztés keretében megkapják a legmodernebb, NATO-kompatibilis fegyverrendszereket, így tehát ők alkotják a magyar véderő gerincét – fejtette ki a tárcavezető. Mint mondta, ezzel párhuzamosan épült ki egy, jelenleg hét ezredből álló területvédelmi tartalékos hálózat, amely az egész országot lefedő módon, a könnyebb fegyverzettel rendelkező, a hivatásosok munkáját kiegészítő tartalékosokból áll össze.

Például az objektumvédelmi és a katonai rendészeti feladatok mellett megkerülhetetlenül fontos szerepük, hogy a vármegyékben élők körében népszerűsítsék a honvédséget, megmutassák magukat, és azt, hogy a katonai életnek a hivatásos formája mellett létezik egy helyben végezhető, speciális támogató formája is – rögzítette Szalay-Bobrovniczky Kristóf.

Beszédében a honvédelmi miniszter kitért arra, a tartalékosok nagy értéket jelentenek a munkaadóknak, képzettségüket, fegyelmezettségüket és felkészültségüket a haza védelme mellett a civil munkájukban kamatoztathatják.

Ez semmihez nem hasonlítható, életre szóló élményt ad a magyar fiataloknak és az idősebbeknek, ez a civil életükben különleges tudással és egyedi képességekkel ruházza fel a területvédelmi tartalékosokhoz csatlakozókat – tette hozzá.

Rámutatott, „most jó lenni katonának”, szavai szerint évtizedek óta nem kapott akkora össztársadalmi figyelmet a honvédelem kérdése, mint most, a közelebbi és távolabbi katonai konfliktusok idején, emellett megvan a honvédelemnek az eddig „soha nem látott mértékű” politikai támogatottsága, valamint rendelkezésre áll a haderőfejlesztéshez szükséges anyagi forrás.

Magyarország 2010 előtt az ország költségvetésének mindössze fél százalékát fordította haderejének fejlesztésére, a tavalyi évtől kezdve pedig már a büdzsé két százalékát költi erre a célra, ezzel az adattal a NATO-elitben vagyunk – jelezte a tárcavezető.

A világ háborús konfliktusaira kitérve Szalay-Bobrovniczky Kristóf kifejtette, „nehéz idők járnak” és „a veszélyek korát éljük”, a szomszédos országban két éve tartó háború mellett megjelent a közel-keleti katonai válság, ezek pedig mind olyan eszkalációs folyamatok, amelyekre Magyarországnak a saját biztonsága érdekében figyelnie és készülnie kell.

Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere a város katonamúltjára kitérve köszöntőjében elmondta: olyan időszakban vagyunk, amikor a városban régóta élő katonai hagyományok és erények felértékelődnek, és fontos kérdéssé vált a haza védelme, illetve a honvédség szerepe.

A kulturális toborzó eseményt az MH vitéz Vattay Antal 2. Területvédelmi Ezred más társszervezetekkel együtt rendezte meg Nyíregyháza felsőoktatási intézményében.