Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Norfolki emberünk visszatért

Szöveg: Kecskeméti József |  2008. június 4. 14:05

Az Ünnepi Könyvhéttel szinte egy időben jelent meg Hautzinger Gyula a Norfolki emberünk című könyve. A kötet szerzője most tíz év után tért vissza a könyv címéül szolgáló bázisra, ahol 1998-ban elsőként a NATO Atlanti Főparancsnokságán összekötő tisztként szolgált három évet. Akkor, amikor Magyarország még igyekezett a NATO-ba.

Kis lépés az embernek, de hatalmas az emberiségnek. Ezzel az örökbecsű mondattal lehet közrefogni azt a tíz évet, ami eltelt azóta, hogy Hautzinger Gyula 1998-ban elsőként jutott el Norfolkba, a NATO Atlanti Főparancsnokságára, az akkor még csak a szövetségbe igyekvő Magyarország összekötőtisztjeként szolgált bő három évet. Nem lehetett egyszerű a Varsói szövetségből egy más típusú katonai tömbbe tartó állam katonájaként beilleszkedni egy más katonai és társadalmi kultúrával rendelkező országba. Hogy az ezredesnek, és Magyarországnak sikerült, jól jelzi, hogy a szövetség tagjaként kijutott az iraki béketeremtő misszióba logisztikai főnökként.

A Norfolki emberünk című könyv arról a három évről számo

1595877032
l be – naplószerű részletességgel – amit összekötő tisztként töltött el egy idegen országban. Most tíz év után visszalátogatott egykori „kalandjai" helyszínére. Bár az ember azt hinné, hogy egy évtizeddel ezelőtt legalábbis sanda szemmel tekintettek egy szocialista katonai tömb képviselőjére Hautzinger Gyula szerint ez nem volt így. Az ezredes szerint ebben annak is szerepe lehetett, hogy a nyolcvanas évek végén személy szerint ő és társai nem ellenségként, hanem versenytársként tekintettek amerikai kollegáikra. Saját, színes fényképfelvételeivel illusztrálva eleveníti fel a beilleszkedés izgalmait, s a felfedezés hevével írja le, hogyan látta a közelmúltat, és első lépéseinket az atlanti szövetségi tagság felé vezető úton".

Adódik a kérdés, hogy az elmúlt tíz év alatt mi változott?

Hautzinger Gyula szerint nincs nagy változás. Igaz szeptember 11-e réme rányomja bélyegét a mindennapokra. Az is érdekes lehet, hogy egy Irakot megjárt főtiszt miként vélekedik arról, mi lesz az amerikai választások után. Az ezredes szerint bár mind a két demokrata jelölt azt mondta kampányában, hogy győzelme esetén azonnal kivonná a csapatokat az országból, kérdéses, hogy ezt miként lehetne megtenni. Mindennapi benyomásai szerint ugyanis a hétköznapokban nincs az az elementáris erejű tiltakozás a küldetés ellen, mint ahogy az hírlik. Ráadásul a sokat tapasztalt tiszt szerint komoly presztízsveszteséggel is járna egy ilyen döntés. Bár az is igaz – fűzte hozzá -, hogy a republikánus McCain szenátornak is változtatnia kell Bush külpolitikáján, bármennyire is azt mondja most, hogy akár 100 évig is ott marad az amerikai hadsereg.