Oroszország biztosan nem csatlakozik a jelenlegi NATO-hoz
Szöveg: honvedelem.hu / MTI | 2010. február 24. 6:48Oroszország bizonyosan nem csatlakozhat a jelenlegi NATO-hoz, amelyben az Egyesült Államok monopolhelyzetben van, de a csatlakozás gondolata nagyobb érdeklődést válthat majd ki, ha a szervezet mély evolúción megy át, és az európai és nemzetközi biztonságot garantáló rendszerré alakul – mondta Dmitrij Rogozin.
Oroszország NATO-nagykövete Moszkvában az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva kommentálta így Hillary Clinton amerikai külügyminiszter (közép-európai idő szerint) szintén kedden elhangzott nyilatkozatát. Clinton Washingtonban egy kérdésre válaszolva kijelentette: el tudja képzelni, bár nem biztos benne, hogy “az oroszok el tudják képzelni" a NATO-hoz való csatlakozást.
Rogozin kifejtette: ma a washingtoni szerződés (a NATO alapító okirata) kollektív védelmet rögzítő 5. cikkelye nyomán a “NATO világrendőrséggé válik, amely kész megvédeni a Nyugat érdekeit messze a saját felelősségi térségének földrajzi határain túl". “Szemmel látható a NATO funkcióinak globalizálódása, bástyáinak elhelyezése messze a Nyugat határain túl. Mindezt nagyon nehéz összhangba hozni a NATO-ban való perspektivikus orosz részvételről szóló kijelentésekkel" – mondta a nagykövet. Kijelentette: ha a jelenlegi irányzat fennmarad, Oroszországnak egyetlen lehetősége rugalmas koalíciókat építeni saját biztonságának garantálására, és részt venni a NATO azon programjaiban, ahol az érdekek objektíve egybeesnek. Rogozin szerint a mindenkori koalíciókat a megoldandó konkrét feladat határozza meg, például bizonyos feszültségek megszüntetése vagy veszélyek közömbösítése.
A nagykövet úgy vélte, nem szabad megfeledkezni arról, hogy Oroszországnak szövetségesi kötelezettségei vannak a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (ODKB), amely szervezet kollektív fellépéssel el tudja hárítani a délről fenyegető veszélyeket, és hatni tud az Afganisztán körüli helyzetre. Végül rámutatott: az “afganisztáni helyzet" mutatja, hogy a közeljövőben éppen az ODKB lehet az a struktúra, amely tagállamainak érdekeit védve feltartóztatja a szélsőséges veszélyt, amely az egész északi félteke ellen irányul. A Kollektív Biztonsági Szerződést 1992-ben Taskentben írta alá Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Örményország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. 1993-ban Fehéroroszország, Grúzia és Azerbajdzsán csatlakozott hozzá. Grúzia a 2008. augusztusi dél-oszétiai konfliktus nyomán távozott a szervezetből. A szövetség, amely 2002-ben hozta létre szervezetét, garantálja tagállamainak biztonságát, szuverenitását és területi épségét.
