Pakisztánnak is kiképzési segítséget nyújtana a NATO

Sajtótájékoztatóján beszámolt arról, hogy a közelmúltban megbeszélést folytatott a pakisztáni vezérkari főnökkel, és most az ázsiai ország vezetésén múlik, hogy miként kívánja fejleszteni együttműködését az atlanti szövetséggel.

Rasmussen hangsúlyozta: az afganisztáni megbékélési folyamatot a kabuli kormánynak kell irányítania, a NATO ehhez csupán támogatást tud nyújtani.

Az afgán vezetés saját belátása szerint dönt arról is, bevonja-e a folyamatba egyes szomszédait, illetve a térség más tényezőit – tette hozzá, arra a kérdésre válaszolva, hogy helyesnek látná-e a NATO, ha Pakisztánt és Szaud-Arábiát is bevonnák a tálibokkal való megbékélést, illetve a harcot abbahagyó tálibok társadalmi visszailleszkedését célzó megbeszélésekbe.

A NATO mindenesetre regionális megközelítésben szemléli a problémakört – jegyezte meg.

A főtitkár szerint a megbékélés és visszailleszkedés feltétele a fegyveres ellenállás beszüntetésén túl az, hogy fogadják el az afgán alkotmányt, a jogállamiságot és az emberi jogokat.

Rasmussen beszámolt arról, hogy a múlt csütörtöki londoni Afganisztán-értekezleten kitűzték a megfelelő célokat, most a megvalósításon a sor. Ahhoz, hogy az ország biztonságáért viselt felelősséget fokozatosan átadhassák maguknak az afgánoknak, fokozni kell az afgán hadsereg és rendőrség kiképzésének ütemét – mondta. Szerinte azzal, hogy mintegy 30 ezer amerikai, valamint csaknem 10 ezer szövetséges katonával erősítik meg az afganisztáni nemzetközi erőket, harcoló katonából már elegendő áll rendelkezésre. A pillanatnyi igényekhez képest azonban még mindig hiányzik 21 katonai, illetve több mint száz rendőri kiképző csoport.

A NATO-főtitkár elmondta, hogy a tagországok védelmi minisztereinek csütörtök-pénteki isztambuli találkozóján szó lesz a kiképzők számának növelésére irányuló igényről.