Pálinkáspoharak az alakulótér betonján

A tüzérek védőszentje, Szent Borbála napján ünnepi fegyvernemi napot tartottak Győrben, a 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezrednél. Az ezred állománya az alakuló téren sorakozott fel és a csapatzászló, valamint az elöljáró fogadását követően a felolvasták az összhaderőnemi parancsnok, ezred személyi állományát köszöntő parancsát. Az elöljáró a köszöntőjében kihangsúlyozta, hogy ez a fegyvernem meghatározó jelentősséggel bír a honvédségen belül, mert alapvető feladatuk az, hogy a kiemelt fontosságú objektumok és települések légtérvédelmét biztosítsák. Szakmai felkészültségüket ez évben is bizonyították, mert a Bevetési Irány 2008 gyakorlaton és az októberi krétai éleslövészeten egyaránt jó értékelést értek el. Ezt követőn Varga János vezérőrnagy, a MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnok-helyettese és Varga László dandártábornok, az ezred parancsnoka kitüntetéseket és elismeréseket adtak át az ezred állományába tartozó katonáknak.

Az ezred a 2008-as évben nagy sikerként könyvelhette el, hogy az Magyar Honvédség sportversenyein mindig ott volt az élmezőnyben és ennek eredményeként az összesített pontversenyt is megnyerte. Itt ezen az ünnepségen adták át az ezrednek szóló MH Vezérkar Főnök serleget és vándorserleget. Ez a sportsiker az egyéni versenyben is hozott egy szép eredményt. Az ezred állományába tartozó Szabó Szilvia százados lett a Magyar Honvédségben a 2008. év legeredményesebb női versenyzője.

Az elismerések átadását követően került sor az ünnepélyes „tüzértiszti" avatásra. Ezt az elismerést azok kaphatják meg és viselhetik az avatásukat követően, akik az adott év éleslövészetén először teljesítik a tűzparancsot és sikeresen semmisítik meg a számukra kijelölt célt. Az avatás a „tüzéreskü" hangos, mindenki számára érthető elmondásával kezdődött. Az avatandók mindent megfogadtak, elöljáróik mindennapi és következetes szeretetétől, az általuk üzemeltetett technika tökéletes megismeréséig. Az eskü után következett a tüzérré történő avatásuk, amit egy már meglehetősen „öreg" – harminc év körüli – társuk egy kard segítségével tett meg, hasonlóan az angol lovaggá avatás szertartásához.

Ez után jött a felespoharak kiosztása és a határozott, egyértelmű „Légvédelmi rakétás! Üríts!" vezényszó. A következő mozzanat a poharak váratlan, rakétásan elegáns elhelyezése volt az alakuló tér betonjára. Ez ugyan nem szerepelt az előzetesen kiadott forgatókönyvekben, de rendkívül hatásos volt. Az ünnepségen résztvevő elöljárók gratuláltak a felavatott tüzéreknek és átadták a kitüntető címmel járó okleveleket.

Az ünnepség további részében a nagyváradi Magyar Királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola Bajtársi Köre zászlószalagot adományozott a rakétaezrednek. A szalagot a csapatzászlóra Horváth Gyula nyugállományú alezredes a baráti kör elnöke kötötte fel. Rövid beszédében felelevenítette az általa képviselt hadapródiskola és az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban kapott jogelőd zászlószalag történetét.

Az alakulat parancsnoka válaszbeszédében megköszönte a zászlószalagot és azt, hogy a megye, valamint a város közvéleménye és a társ fegyveres testületek ilyen nagy figyelmet fordítanak az alakulatra és annak életére. Sok segítséget és erőt ad ez a feladataik végrehajtásához. Nem volt könnyű ez az év sem, mert hely kellet állniuk az itthoni és a külföldi gyakorlatokon egyaránt úgy, hogy közben nagyon sok katonájukat nélkülözik, akik a külföldi missziókban teljesítenek szolgálatot.

Az ünnepség első fele a díszmenettel és a zenekar díszelgésével zárult. A második részben a katonai vezetők és a vendégek megkoszorúzták az ezred emlékparkjában lévő tüzér kopjafát, amit a megszűnő Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola tüzér tanszéke adományozott az ezrednek. Ezt követően a CSMO nagytermében Dr. Kovács Vilmos alezredes a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársa nyitotta meg a Magyar Honvédség 160 éve című kiállítást. A kiállítás képekkel, fegyverekkel és az egyéb tárgyakkal, korszakokra bontva mutatja be a honvédség 160 évének történetét. A hadtörténész kiemelte, hogy honvéd szó, az igazi tartalmát és értékét a magyar nép előtt 1848-49-ben nyerte el. Ezt az értéket vitte tovább és álltak helyt a honvédeink az I. és II. világháborúban, amikor a legnehezebb frontokon a legnagyobb vérveszteségeket szenvedték el.

Szent Borbála decemberben nagyon szép napsütéses, enyhe időt adott szeretett tüzéreinek, hogy azok méltón megünnepelhessék napjukat.