Páviánok hátráltatják a katonai kiképzést

A katonai delegáció útjáról és az elvégzett feladatokról Hegymegi Zoltán mk. alezredest, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság kiemelt főtisztjét kérdeztük.

Milyen időtartamra és konkrétan hová mentetek?

Közel egy hónapig voltunk kint Afrikában. A delegációban rajtam kívül még két katonatársam volt, akik a hadseregben más szakterületen dolgoznak, ennek megfelelően nézték

Mik voltak a konkrétan feladataitok, mire kellett odafigyelnetek?

Fő feladatunk a szomáliai katonák kiképzésének részletes tanulmányozása volt, amit jelenleg a Dzsibutiban állomásozó francia hadsereg katonái hajtanak végre. A közös ismerkedést és a parancsnokság munkájának bemutatását követően előadásokon vettünk részt. Ezeken megismerhettük a hadműveleti területet, a környező országok biztonságpolitikai helyzetét, az országok között kialakult helyzet történelmi okait, valamint a francia csapatok tevékenységét a jelenlegi helyzetben. Ehhez kapcsolódva mutatták be Dzsibuti történelmét, politikai, vallási berendezkedését és a terület stratégiai fontosságát. Ezt követően megismerhettük a területen állomásozó francia erőket és faladataikat. Konkrétan az 5. Összfegyvernemi Ezred, a francia Légierő Bázis, valamint az Idegenlégió 13. „Fél" Dandár bázisainak elhelyezkedését és munkáját tekinthettük át. Az elmúlt év során indult az a program, amelyben a francia alakulatok a szomáliai hadsereg kiképzését, felkészítését vállalták, annak érdekében, hogy elősegítsék az Ádeni-öböl biztonságát és stabilitását.

Volt-e olyan különlegesség, amit megmutattak nektek, és eltér más missziós gyakorlattól?

Nagyon érdekes feladat az itt települt francia erők logisztikai ellátása. Az ország földrajzi helyzete, a vallási szokások és a nagy meleg miatt ezeket a feladatokat nagyon gondosan lehet csak megoldani. De nagyon érdekes volt az is, amikor megfigyelőként vehettünk részt a EASBRIG FTX 2009 Djibouti gyakorlaton, amelyben tizenegy afrikai ország katonái, rendőrei és a civilek dolgoztak együtt. A gyakorlat célja a közös műveleti képesség kialakítása és az együttműködés gyakoroltatása volt.

Milyen ország Dzsibuti, hogy lehetne röviden bemutatni?

Dzsibuti Afrika egyik nagyon kis állama, de a földrajzi fekvése miatt nagy a stratégiai jelentősége. Ezt a stratégiai jelentőséget a Szuezi-csatorna 1869-es megnyitását követően ismerték fel a nagyhatalmak, és Franciaország volt az, mely Francia Szomália néven gyarmatosította az országot. Az ország az Ádeni-öböl és a Vörös-tenger találkozásánál helyezkedik el, így képes ellenőrizni a Távol-Kelet felé irányuló kereskedelmi hajóforgalmat. Az afar törzsek hároméves lázadását követően 1974-ben kezdődtek el a függetlenedési törekvések, és az ország először1977-ben választhatott államfőt, aki egyben a kormány vezetője is. A jogrendszer az iszlám jogon alapul, az ország tagja az ENSZ-nek, az Arab Ligának és az Afrikai Uniónak. Éghajlata szubtrópusi, ami nyáron nagyon meleg, 45-50 fok körüli hőmérsékletet jelent, de a hűvösebb évszakokban is 24 fok felett van a hőmérséklet. Az ország hat közigazgatási régióból áll, a népesség hatvan százaléka szomáli, harminchét százaléka afar. A vallás szempontjából a népesség kilencvenhárom százaléka muszlin és csupán négy százalék a római katolikus. Sokat mond az ország helyzetéről a népesség egészségügyi állapota, ami európai összehasonlításban rossznak mondható. Időnként nagyon sok olyan betegség jelenik meg, ami a trópusokra jellemző. A leggyakoribb a malária, ami a hűvös évszakokban az esők után terjedhet el, de időnként még a kolera és a sárgaláz járvány is kitörhet, főleg a nyomornegyedekben élő szegények körében. Dzsibuti biztonsági helyzete, szemben a környező országokéval, jónak tekinthető. A politikai hatalom viszonylag stabil, a belpolitikai viszonyok kiegyenlítettek. A francia katonák kapcsolata a helyi lakossággal és a helyi hatóságokkal jó, a helyiek befogadták őket. A közbiztonság fenntartásáról a helyi rendőrség gondoskodik. A legálisan fogyasztható könnyű drogok csoportjába tartozó KHAT miatt nagyon sok a közlekedési baleset. A helyi hatóságok számára ezen kívül a prostitúció visszaszorítása okoz még gondot. Jellemző, hogy az ország határai gyengén ellenőrzöttek, ezért eléggé átjárhatók, különösen Szomália és Dzsibuti között van ez így. A déli szomszédos ország menedéket jelent a terroristák és a felkelők számára. Jelenleg határvita miatt feszültség van Etiópia és Eritrea között. 2008-ban meg növekedett a feszültség Dzsibuti és Eritrea között is, miután az eritreaiak megsértették a dzsibuti határt. Mára ez a helyzet rendezettnek tűnik.

Milyen katonai szervezettel rendelkezik Dzsibuti?

Az ország hadseregében jelenleg 3500 katona teljesít szolgálatot, egy Páncélos Ezred, egy Tüzér Ezred, egy Gyorsreagálású Ezred, egy Összfegyvernemi Ezred, valamint egy Összfegyvernemi Zászlóalj keretei között. A légvédelmi feladatokat öt repülő és négy helikopter látja el. Mivel tengerrel is rendelkeznek, van tengerészetük is, ami hat járőrhajóból és nyolc egyéb kishajóból áll. 2002-ben alapították meg a Nemzeti Gárdát, amiben biztosító, dísz-, harctámogatást biztosító századok, valamint kutyás dandár szervezetük van.

A franciáknak milyen érdekeik fűződnek az országban való tartózkodáshoz?

Tudni kell azt, hogy 1977. június 27-én, Dzsibuti függetlenné válásával egy időben született meg az a kétoldalú megállapodás, amelyben rögzítik a francia haderő Dzsibutiban történő állomásozásának feltételeit. Ezt az egyezményt 1991 februárjában tovább bővítették és pontosították, ennek értelmében Dzsibuti légterének és tengeri térségének felügyeletét is a francia csapatok biztosítják. 2003 augusztusában újra pontosításra kerültek a franciák által fizetendő pénzügyi és adó hozzájárulások, melynek értelemében a katonai jelenlétért a francia állam évente 30 millió eurót fizet Dzsibutinak. A gazdasági hozzájárulás még ezt az összeget is meghaladja. A francia jelenlét egyik legfontosabb eleme a Vörös-tengert a Perzsa-öböllel összekötő nagyon jelentős kereskedelmi és hadi útvonal felügyelete. Emellett az ország a Franciaországtól távol zajló műveletek egyik fontos átjátszó állomása lehet. Nem utolsó azonban az sem, hogy az ország a terep viszonyaival és éghajlatával, a francia katonák műveleti kiképzésének egy jó területet és lehetőséget biztosít.

Milyen katonai kiképzés történik az országban?

A franciák a 2009-es évben kezdték el a szomáliai hadsereg katonáinak a felkészítését, amit több ütemben szeretnének végrehajtani. A kiképzési idő nyolc hét, és ebből az első két hét egészségügyi vizsgálattal és biztonsági bevizsgálással telik el. A további hat hétben történik meg a katonai felkészítés. A legnagyobb óraszámban az általános katonai kiképzést, ezt követően a harcászati és jogi ismeretek elsajátítását tervezik. Ezt követik az egyéb kiképzések, a fegyverismeret, a fizikai felkészítés, a történelmi és polgári jogi ismeretek, valamint „a nemi szerepek a társadalomban" tárgykör elsajátítása. A kiképzéshez a szomáliai katonákat ötvenes szakaszokba osztják be, amelyekre tíz kiképző és két-három tolmács jut. A szomáliai haderő számára különösen nagy problémát jelent az, hogy a kiképzett katonák egy része visszatérve Szomáliába dezertál és a későbbiekben a kalózok sorát erősíti. Egyébként is még sok egyéb problémával kell számolni a felkészítésük során.

Milyen egyéb problémák akadhatnak még a kiképzéseken?

A legfőbb probléma az, hogy a kiképzendők nagyon fiatalok és fizikálisan felkészületlenek. Ez azt jelenti, hogy a megfelelő étkezés hiánya miatt sokan ötven kiló körül vannak, így fizikailag csak nehezen terhelhetők. Sokan ráadásul betegen érkeznek a kiképzésre, ezért szükséges az egészségügyi szűrővizsgálat. A vallásuk előírja a napi öt imádkozást, amit azért is figyelembe kell venni a kiképzés tervezésénél, mert az ima előtt tisztálkodniuk kell. Ehhez kapcsolódik a rendkívüli iskolázatlanság: a bevonultak nyolcvan százaléka nem tud írni, és csak a szomáliai nyelvet beszéli. Ezért a kiképzés a folyamatos ismétlésről szól, a kiképzők így próbálják rögzíteni a tanultakat, mert egyéb lehetőség nincs, nem lehet egyéni tanulással elmélyíteni az ismereteket. A nagy meleg miatt sok esetben képtelenség megtartani a kiképzéseket és többek között a lőszereket is csak speciális körülmények között lehet tartani. Ezt a helyzetet rontja az, hogy a lőszerek minősége is rossz, mennyiségben is kevés, ezért a gyakorlások során a fegyvereikkel csak egyes lövéssel lőhetnek. Azt is megtudtuk, hogy a szomáliai kiképzendők nagyon fegyelmezetlenek. Ezért a kiképzőtábort két részre, franciára és szomáliaira osztják. Ezt tetézik a páviánok csoportos betörései a kiképzőtábor területére, melyek komoly veszélyt jelentenek az állományra nézve, mivel a majmok az élelem megszerzéséért félelmüket legyőzve mindent megtesznek. Összegezve: a francia hadsereg több száz éves afrikai tapasztalattal rendelkezik, melyek felhasználásával hozzájárul a térségben állomásozó nemzetekkel együtt ahhoz, hogy az Ádeni-öböl biztonságos legyen a kereskedelmi és egyéb más hajóforgalmak számára. Ezen feladatok végrehajtásában kulcsfontosságú szerepet játszik Dzsibuti, mint „fogadó" ország.