Több mint ezer bejelentés hat hónap alatt

Szöveg: Szűcs László | 2010. július 2. 13:55

Véget ért a 2010-es esztendő első féléve, mely a Magyar Honvédség tűzszerészei számára gyakorlatilag ugyanannyi munkát hozott, mint az elmúlt évek hasonló időszaka. Az eltelt hat hónap tevékenységét a honvedelem.hu kérésére Dr. Horváth Tibor alezredes, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnokhelyettese értékelte.

A tűzszerész és hadihajós ezred életében nincsenek egyforma időszakok és nincsenek egyforma napok, hiszen mindig újabb feladatok és kihívások érik az itt szolgáló hivatásos és szerződéses katonákat – mondta el a honvedelem.hu érdeklődésére Dr. Horváth Tibor alezredes, az alakulat parancsnokhelyettese, akit arra kértünk, hogy összegezze az elmúlt hat hónap munkáját.

Mint megtudtuk: január 1. és június 30. között 1087 bejelentés érkezett az ezred tűzszerész ügyeletére. Ezek közül 344 esetben soron kívül kellett intézkedniük, mivel az előkerült robbanószerkezetek közvetlenül emberéletet veszélyeztettek. Ez a szám egyébként nagyjából megfelel az elmúlt évek statisztikáinak, hiszen az esztendők első hat hónap alatt általában 1100–1200 bejelentést kapnak.

A parancsnokhelyettes szerint mindez azt vetíti előre, hogy az év végéig a „már megszokott rend" szerint kell végezniük a tevékenységüket, s vélhetően ebben az esztendőben is elérik a 2200–2400 közötti bejelentés számot. Az 1974 óta vezetett statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy minden évben közel ennyi esetben kell az első és a második világháborúkból visszamaradt lőszereket és robbanószerkezeteket megsemmisíteniük a Magyar Honvédség szakembereinek.

Akadt néhány kiemelkedő esetük is az elmúlt fél évben – mondta Horváth alezredes. Az egyik legfontosabb és legnagyobb erőt igénybe vevő feladatuk Tata határában volt, ahonnan még március közepén kapták a bejelentést, hogy több robbanószerkezetet találtak közvetlenül a földfelszín alatt. Mint kiderült, az úgynevezett Pokker-dűlőben korábban vélhetően második világháborús eszközök megsemmisítését végezték, ám nem minden eszközt sikerült felrobbantani, több veszélyes szerkezet is szinte teljesen ép maradt, vagy csak részlegesen semmisült meg. A Magyar Honvédség tűzszerészei több héten keresztül folyamatosan dolgoztak a gazos, mocsaras területen, összesen 1630 négyzetmétert vizsgáltak át, és 254 darab robbanótestet találtak. Ezeket kivétel nélkül mind megsemmisítették a közelben kijelölt robbantási területen.

Egy másik érdekes esettel, néhány héttel ezelőtt találkoztak. Pécsről kaptak egy telefonhívást, amely szerint egy családi ház padlásán karabélyokat és dinamitot talált a tulajdonos. Mint kiderült, az épület néhány héttel korábban cserélt gazdát, s az új lakó a tetőtér „felderítése" során bukkant a nem várt meglepetésre. Szerencsére azonnal értesítette a tűzszerészeket. A járőr a helyszínen egyébként összesen három darab, nagyon jó állapotban megmaradt, 1895-ből származó Steyr-karabélyt talált, amely az Osztrák-Magyar Monarchia egyik alapvető fegyvere volt az első világháború során. A fegyverek mellett öt dinamitrudat is találtak, amelyeket természetesen megsemmisítettek. A jó állapotban lévő karabélyokat viszont elszállították a helyszínről, elképzelhető, hogy a közeljövőben a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumba kerülnek.

Ebben az évben eddig szerencsére nem kerültek elő sehonnan ötszáz, vagy éppen ezer kilogrammos bombák, a

leggyakrabban FAB–100-as típusú, szovjet gyártmányú rombolóbombával találkoztak a tűzszerészek idén. A napokban két helyszínen is ilyen robbanószerkezetet kellett hatástalanítaniuk. Seregélyesen három, a főváros XI. kerületében pedig öt darab került elő egyszerre – árulta el Horváth alezredes, hozzátéve: az elmúlt hat hónapban megtalált mintegy 2200 eszköz legtöbbje tüzérségi lövedék volt, de gyakran találtak a tűzszerészek aknagránátokat és kézigránátokat is. Egyébként ez is megegyezik az elmúlt években megszokottakkal.

Az ezred parancsnokhelyettesétől megtudtuk azt is, hogy a hadihajósoknak ebben az évben még nem kellett segítséget nyújtaniuk a folyókból, vagy állóvizekből előkerült robbanószerkezetek kiemelésében. De mivel, a tervek szerint, még júliusban megindul a felújítás alatt álló Margit-híd pilléreinek megerősítése, így arra számítanak, hogy hamarosan az aknamentesítő hajókat és a tűzszerész járőrhajókat is be kell vetniük a mindennapi munka során. A világháborúban ugyanis gyakran bombázták a Margit-hidat, sőt fel is robbantották, emiatt szinte biztosra vehető, hogy néhány robbanószerkezetet fognak találni a vízben, a pillérek közelében.

Az itthoni, mindennapos munka mellett a missziók feladataiból is kivették a részüket a tűzszerészek – árulta el Horváth Tibor alezredes. Az Afganisztánban szolgáló magyar tartományi újjáépítési csoportban egy rajjal vannak jelen folyamatosan, de már készülnek Kabulba is, ahol ősztől ismét a magyarok látják el a nemzetközi repülőtér üzemeltetését. Természetesen itt is szolgál majd egy tűzszerész alegység. Emellett meg kell említeni az MH Pápa Bázisrepülőtér tűzszerész biztosítását is – e feladatot heti váltásban látja el az állomány – amely ugyan hazai területen található, mégis nemzetközi feladat az itt települő nehéz légiszállítási-ezred miatt.

Az elmúlt fél év tevékenységét értékelve az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred parancsnokhelyettese kitért az árvízvédelmi feladatokra is. Mint elmondta, az alakulat katonái közül százötvenen vettek részt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyét sújtó természetei katasztrófából adódó feladatokban. Az alakulattól a Honvédelmi Katasztrófavédelmi Rendszerben kijelölt két robbantócsoport és két könnyű vízi mentő csoport mellett a gát megerősítési munkálatokra kivezényelt katonák is közreműködtek az árvízvédelmi feladatokban az elmúlt hónapban.