„Útra kellett kelnem”
Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2012. július 7. 7:04„Az El Caminóval kapcsolatban nem beszélhetünk egyszeri elhatározásról. Sokszor feltettem magamnak a kérdést, hogy miért is indultam útnak, de nem találtam igazán konkrét választ. Ez egy életcél. Egy út, amely bennem van” – meséli Téczely Ljudmilla őrnagy, az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ (MH LVIK) katonai légiforgalom-szervezési központ főtisztje, aki idén végigjárta a híres középkori zarándokutat.
Hevenyészve lefordítva a spanyol mondást: nem a zarándok járja végig az El Caminót, hanem az El Camino járja át a zarándok lelkét.
Téczely Ljudmilla őrnagy esetében ráadásul az út voltaképpen már az első kilométer előtt elkezdődött. Tavaly ugyanis Madridból hazafelé tartva a repülőgépen találkozott egy honfitársával, aki – hogy, hogy nem – éppen a Caminóról kezdett el mesélni neki.
Valahol ezen a ponton dőlt el: neki is végig kell járnia a fésűs kagyló szimbolizálta utat.
Annak rendje és módja szerint elkezdte az interneten olvasni más zarándokok élménybeszámolóit… és aztán rájött: voltaképpen egyedül az a fontos, hogy ő maga miért szeretné megtenni ezt az utat.
„Korra, nemre való tekintet nélkül érkeztek az idén is zarándokok a világ minden tájáról. Például Oxfordból jött egy 84 éves úr, Olaszországból pedig egy 78 éves hölgy. Persze mindenkit más motivált: vallásos indíttatás, az önmegismerés vágya, vagy pedig a fizikai képességek felmérése. Bennem is felmerült: talán én is képes vagyok arra, hogy megtegyem ezt az utat? De valójában kérdésnek nem volt helye: mindenképpen útra kellett kelnem" – mondja az őrnagy asszony.
Tegyük hozzá: a „többek között" eléggé enyhe kifejezés, mert az egy hónapos út élményeiről és látnivalóiról nemhogy hosszú cikket, de akár egy egész könyvet is lehetne írni.
„A végcélnál, Santiago de Compostelában állítják ki azt az iratot, amely igazolja, hogy az ember végigjárta az utat. Úgy éreztem, hogy ott feltétlenül be kellett írnom a vendégkönyvbe.
Dióhéjban úgy fogalmaztam: nagyon nehéz volt, de csodálatos. Sokat kaptam ettől az úttól, rengeteg pozitív tapasztalatot szereztem. Igaz, hogy ez volt az első alkalom, de nem az utolsó…
Nem állítom, hogy más ember lettem, de a mindennapi dolgokat tekintve igenis megváltozott az értékrendem. Katonaként pedig: kitartásra, kitartásra és még egyszer kitartásra tanított meg az El Camino…"
– mondja Téczely Ljudmilla őrnagy.
Fotó: Téczely Ljudmilla archívuma és a szerző
