Radar a felhők felett

Bánkútra indultunk a ködös, szürke fővárosból, néhány héttel ezelőtt. A kedvünk nem túl jó, hiszen – lévén még nem köszöntött be a korai tavasz – kétséges volt, hogy a lefagyott, havas-jeges úton feljutunk-e a radartoronyhoz, másrészt, ha oda is érünk, vajon látunk-e bármi mást a végtelen szürkeségen kívül? Odaérve persze hirtelen kivilágosodik minden és ismét beigazolódik: a felhők felett mindig süt a nap – csak persze eléggé magasra kell menni.

A fent említett „legmagasabb beosztás" birtokosa, Nagy Géza mérnök százados, rögtön a „csúcsra járat" minket: máris megyünk fel a harmincöt méter magas, három dimenziós radartorony tetejére. Innen tiszta időben akár a Tátrát is látni, de a Kékes-tetőt mindenképpen.

Adódik is rögtön a kérdés: miért is jó, ha egy radar három dimenziós?

Főleg azért, mert egy időben, egy berendezéssel, az adott repülő tárgy három koordinátájáról (oldalszög, távolság és magasság) képes adatot szolgáltatni. (A régi technika ezzel szemben csak két dimenzióban tudott mérni.)
Gyorsan szögezzük le: a debreceni 21. Radarszázad részeként működő gerincradar még nem üzemel. (A gerincradar magyar kifejezés az angol terminológiából /backbone = gerinc/ származik. Stabilan, folyamatosan működő, a légtérellenőrzés gerincét képező radarbázisra utal.) Jelenleg a gyártó cég alkalmazottai, a NATO-ban rögzített paraméterek szerinti, úgynevezett helyspecifikus tesztet végzik, amelyben részben a mintegy 30 fős katonai állomány is részt vesz – az elméleti oktatás és kisebb javítási – karbantartási munkák mellett.

Kevesen tudják, hogy korábban is volt itt egy honvédségi objektum (mérőponttal), amihez már a nyolcvanas évek közepén is vezetett fel betonút. A kevesebb mint hatezer négyzetméternyi területen tehát voltaképpen a természetet érintetlenül hagyva épülhetett fel a modern, 3D-s radar. Ami természetesen sugároz. Az egészségre ártalmas határértéket nem meghaladó elektromágneses energiát bocsát ki (csakúgy, mint például a mobiltelefon, a mikrohullámú sütő és a televízió) és eléri a 475 kilométeres maximális felderítési távolságot.

– Mióta végeztem a főiskolán, több kollegámmal együtt, azóta foglalkozom testközelből radarokkal. Nemrégiben született egészséges gyermekem és nem csupán én vagyok ezzel így… – reagál a sugárzás mértékével kapcsolatos aggályokra a parancsnok-helyettes. Napi problémák azért persze vannak. Az állomány a 34 kilométerre fekvő Miskolcról jár be naponta, saját maguk szervezte járattal. Nem veszélytelen dolog ez a téli útviszonyok mellett, ám a többi évszakban fokozottan kell figyelni a vadforgalomra is, ami szinte mindennapos jelenség. Még szerencse, hogy az élelem kis túlzással szárnyakon érkezik, a közeli Fehér Sas panzióból.

Az itteniek amúgy nagyon szeretik a természetet. Ezt nem ők nyilatkozták – ez valósággal árad a katonákból. Tóth Gábor például szomorúan meséli, hogy gyakran quadok és motorok verik fel az erdő békés csendjét. Persze a radarosok nem csak a repülőgépeket látják…

A közeli Szilvásváradról nemrégiben egy komoly vihar következtében elszabadult a híres lipicai ménes egy része. Minderről a radarbázison úgy szereztek tudomást, hogy miután a kerítés mozgásérzékelője jelzett, az ügyeletes a kamerába pillantva egy lóval nézett farkasszemet. Végül úgymond „szóbeli felderítési információkkal" a katonák is segítettek a lovászoknak befogni az értékes állományt.
Mivel a főtörzs hobbija a fényképezés, ezért szívesen kalauzolt el a természetvédelmi körzet azon pontjaira, ahonnan a legjobb rálátás nyílik a radartoronyra.

Tanulságos kirándulás – aki szereti a természetet, az feltétlenül látogasson el a Bükki Nemzeti Parkba, sok szépet láthat a környéken. Talán még olyan is lesz, aki a nem hétköznapi radarépületet is ezek közé sorolja.

Radarkörkép

Az MH 54. Veszprém Légtérellenőrző Ezred feladatai közé tartozik a légvédelem megvalósításához kialakított radarrendszer fenntartása és folyamatos működtetése.
A NATO integrált légvédelmi rendszer elemeként és folyamatos NATO hadműveleti alárendeltségben feladata, a felelősségi körzeten belül, a légtérben folyó repülések ellenőrzése, megfigyelése, azonosított valósidejű légi-helyzetkép előállítása és továbbítása a NATO, illetve nemzeti elöljáró, az együttműködő vezetési pontok és a meghatározott felhasználók felé. Az ezred alegységei: 11. Radarszázad (Kup), 12. Radarszázad (Juta)
21. Radarszázad (Debrecen), 22. Radarszázad és 1. Gerinc Radar Mérőpont (Békéscsaba), a Réskitöltő Radarszázad (Medina), a 2. Légi Irányító Központ (Kecskemét), illetve a 3. Gerinc Radar Mérőpont (Bánkút.)

Fotó: Tóth László