Rendkívüli helyzet volt és lesz!

A társaság konferenciája az egy nappal korábban kezdődött, háromnapos Visegrad Military Medicine Conference katona-egészségügyi rendezvényével egy helyszínen, azzal párhuzamosan zajlott. Az utóbbi programot lebonyolító MH Egészségügyi Központ parancsnoka, dr. Kopcsó István vezérőrnagy a katonai-katasztrófaorvostani társaság tudományos eseményén a szervezet elnökeként volt jelen. Köszöntőjében összefoglalta azokat a legfontosabb tapasztalatokat, amelyeket az ukrajnai háborús helyzet hozott a katonaorvos szakma számára. Többek között a katonai-civil együttműködés fontosságát; a véradás jelentőségét; a betegirányító rendszerek, az egészségügyi anyag raktározás és a nemzetközi donáció koordinálásának szükségességét.

Kopcsó tábornok elmondta: a katona-egészségügy jelentősége felértékelődik, amikor van egy-egy nagy művelet. „De a köztes ciklusokban sem szabad, hogy megfeledkezzünk az egészségügyről, beleértve a katona-egészségügyet” – tette hozzá.

A társaság tudományos rendezvénye pontosan ennek módját, a katona-egészségügy helyzetének javítását, az előre gondolkodást segítette.

Az első előadó, Gál János egyetemi tanár szerint a szükséges pozitív változások elérésének egyik biztos útja, hogy a katona-egészségügy a jövőben növekvő szerepet kapjon az egyetemi oktatásban, képzésben. „A katonai oktatás sokkal inkább rendelkezik tapasztalatokkal, realitásokkal, gyakorlati résszel, míg a civil egyetemi oktatás tudományos, sokszor teoretikus. Korábban kevesebb volt a gyakorlati része, szerencsére most már változik. Ha a kettőt összekapcsoljuk és kihasználjuk, akkor pont ott vagyunk az alkalmazott medicinánál, mint az oktatók. Fontos, hogy egységben, meglegyen a tanításhoz az alkalmazott metodika, oktatástechnika” – fejtette ki a Semmelweis Egyetem ÁOK Honvéd-, Katasztrófa- és Rendvédelem Orvostan Tanszéki Csoport vezetője.

Arra, hogy miért is van igazán szükség a lehetséges rendkívüli helyzetekre történő alapos felkészülésre, leginkább Mártai István, a Terrorelhárítási Központ Személyvédelmi Igazgatóság osztályvezetője, illetve Jakab Ferenc virológus szavai világítottak rá.

Mártai István sorra vette az elmúlt húsz év legemlékezetesebb hazai példáit, például a vörösiszap katasztrófát, így igazolva, hogy miért választotta előadásának a „Rendkívül helyzet volt és lesz” címet. Jakab Ferenc pedig már egyenesen a járványok koráról beszélt, amikor a COVID-korszak utáni újabb lehetséges, hasonlóan súlyos, tömeges vírusfertőzések kialakulásának esélyéről beszélt.

„Fel kell készülnünk arra, hogy a COVID-hoz hasonló járványok bármikor kialakulhatnak. A fejlődő országokból indulnak, az afrikai és ázsiai területekről zömmel. Az ilyen utazásos globalizáció mellett pillanatok alatt beérhetnek a fejlett európai és amerikai országokba. A magyar és az európai egészségügynek fel kell készülnie erre. Azt gondolom, hogy nekünk háttérként, egyetemi facilitásként, minden tudományos tevékenységet, kutatástámogatást biztosítanunk kell a hatékony munka érdekében” – nyilatkozta a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont virológusa.

A professzor által vezetett egyetemi kutatócsoport évek óta a Magyar Honvédséggel együttműködve végzi a munkáját. „Ez a kapcsolat régre nyúlik vissza. Közös pályázati kutatásokban indultunk, közös kutatási területeken dolgozunk, sőt a honvédségtől, a doktori, PhD iskolánkban is van tag, aki ott szerzi a fokozatát. Munkakapcsolatunk napi szintű a kutatás és a mikrobiológia területén” – mondta dr. Jakab Ferenc.

A jövőre történő felkészülés mellett a múlt is szerepet kapott a tudományos konferencia programjában. A rendezvénynek helyszínt adó hotelben, a katonai-katasztrófaorvostani társaság szervező munkájának köszönhetően, a katonaorvos szakemberek jelenlétében nyitották meg a „HUGONNAI 100” kiállítást.

Hugonnai Vilma első magyar orvosnőről Batthyány-Schmidt Margit, az idei Hugonnai emlékévet lebonyolító Magyar Női Unió elnöke beszélt a jelenlévőknek. A száz esztendeje elhunyt orvosnő munkásságának katonaorvosi vonatkozása is van. Az orvosnő 67 éves korában elvégezte a híres sebész, Dollinger Gyula professzor által szervezett katonai sebészi tanfolyamot. 1915-ben a Gyógyászatban felhívást tett közzé az orvosnőkhöz, hogy önként jelentkezzenek a tizennégy városban létesített „beteg katonák megfigyelő állomásra”. Tevékenységéért 1915 augusztusában hadiékítményes II. osztályú érdemjellel tüntették ki.

A konferencián a koronavírus hatásairól, az intenzív kezelésekről, a magyar egészségügy és a katonaorvoslás kapcsolatáról, a NATO doktrínák változásáról, és a Magyar Honvédség ROLE 2 képességéről folytattak még tudományos diskurzust a résztvevők.