Ruszin-Szendi Romulusz: itt vagyunk, készülünk és felkészültek vagyunk

Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos műsorvezetői kérdésre a Honvéd Vezérkar főnöke úgy fogalmazott: folyamatosan figyelik, mi történik Ukrajnában, a tapasztalatokat pedig igyekeznek feldolgozni és beépíteni a hazai felkészítésbe. „A mi dolgunk az, hogy tudjunk adekvát választ adni azokra a kihívásokra, amelyek a XXI. századi hadviselésben előfordulhatnak” – hangsúlyozta az altábornagy, hozzátéve: az orosz-ukrán háborúban látni azt, hogy a szemben álló felek hibrid hadviselést folytatnak, ugyanakkor elmondható, hogy ezt a háborút - számos egyéb aspektusa miatt - nem a katonák fogják befejezni.

Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy emlékeztetett arra, hogy a katonai elemzők ugyan előrevetítették a konfliktus kitörését, de annak pontos idejét nagyon nehéz lett volna megjósolni. A Honvéd Vezérkar főnöke példaként említette a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat, amelyekről senki nem gondolta, hogy bekövetkeznek, emellett idesorolta az illegális migráció, valamint a koronavírus okozta válsághelyzet kitörését.

„Ezért kezdtük el korábban a haderőfejlesztési programot, mert feltételeztük azt, hogy bizony az észak-atlanti régióban a boldog békeidőszaknak rövidesen vége lehet”, fűzte hozzá. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési programmal kapcsolatban a Honvéd Vezérkar főnöke leszögezte: olyan komplex haditechnikai fejlesztés, ami napjainkban tapasztalható a Magyar Honvédségnél, a rendszerváltás után nem volt. Kitért arra, hogy a missziós tapasztalatoknak, a hazai és külföldi képzéseknek, beosztásoknak köszönhetően a magyar katonák kivívták a nemzetközi elismerést.

„Ennek az eredményét látjuk abban, hogy amikor Afganisztánban szolgáltunk, akkor a Magyar Honvédség PRT parancsnokai egy egész tartományért feleltek és az alárendeltségünkben számtalan NATO erő is szolgált. De talán még ennél is fontosabb, hogy a közelmúltban a NATO legnagyobb szárazföldi műveletét magyar tábornok vezette Koszovóban” – tette hozzá az altábornagy, majd felhívta a figyelmet a haditechnikai fejlesztések fontosságára is. Mint mondta: a technológiai fölény mindig előnyt jelent a hadszíntéren.

Ezt követően felsorolta a négy hadszínteret, amelyeket folyamatosan egyensúlyban kell tartani. Ha bármelyiken rés van, bármelyik hadszíntéren nincs elegendő védőképességünk, adott esetben támadóképességünk, akkor az az egész rendszerre hatással lesz – jelentette ki. Műsorvezetői kérdésre az altábornagy elmondta azt is, a magyar katonák felkészültek, az esküjükben vállalt kötelezettségeiknek eleget tesznek. Hozzátette: a lehetséges veszélyeket, fenyegetettséget figyelembe véve állítják össze úgy a hadrendet, és a készenléti készültségi szolgálatokat, hogy a reagálási idő megfelelő legyen.

„A mindenkori Magyar Honvédség elsődleges feladata, hogy az ország területi egységét és az emberek, a polgárok biztonságát szavatolni tudja. Nekünk a lehetséges legrosszabb forgatókönyvre kell készülnünk, mert ha azt tudjuk teljesíteni, akkor minden mást is” – húzta alá a Honvéd Vezérkar főnöke. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy ezt követően emlékeztetett arra, hogy a sorkötelezettség felfüggesztésével a Magyar Honvédség elvesztette a kapcsolatot a társadalommal és emiatt a régi, negatív sztereotípiák maradtak meg az emberekben. Ugyanakkor a katonák szerepvállalása a vörösiszap katasztrófánál, az árvízi védekezésnél, a koronavírus okozta válsághelyzet kezelésénél, valamint az illegális migráció megfékezésénél ezt a mérleget pozitív irányba billentette.

„Amikor a magyar katona érzi, hogy szükség van rá, amikor érzi a magyar emberek a társadalom támogatottságát, akkor az olyan erős sokszorozó, amit nem lehet leírni. Ezért nagyon örülünk annak, hogy miniszter úr meghirdette most ezt a kampányt, amelynek keretében megpróbálunk minél több emberhez eljutni, minél több embernek elmondani, hogy a Magyar Honvédség van, létezik, és méltán lehetünk rá büszkék” – mondta az altábornagy.

A világ biztonságpolitikai helyzetével, valamint a fegyverkezési verseny felgyorsulásával összefüggésben feltett - a sorkötelességgel kapcsolatos - műsorvezetői kérdésre Ruszin-Szendi Romulusz úgy fogalmazott, amennyiben hazánkat támadás érné, újra el kellene rendelni a hadkötelezettség bevezetését, hiszen a haza védelme minden állampolgár kötelessége. A Honvéd Vezérkar főnöke ezt követően szót ejtett hazánk NATO tagságának fontosságáról is.

„Meggyőződésem, hogy a NATO ma a legütőképesebb és legerősebb képességekkel rendelkező védelmi szövetség. Ezt látjuk a gyakorlatokon, a különböző missziókban, és azok az évek, amit a NATO-kötelékben töltöttünk, megadja nekünk azt a magabiztosságot, hogy mi is tudjuk vezetni őket, és minket is képesek vezetni. Megvan az a nyelvi és szakmai közösség, ahol nagyon gyorsan megtaláljuk a közös hangnemet, és biztos, hogy hatékonyan tudjuk felhasználni így nemcsak Magyarország, hanem a NATO képességeit. Amikor az ötödik cikkelyt emlegetik – ami ugye a kollektív védelem - ilyenkor mindig felhívom a figyelmet a harmadik cikkelyre, ami viszont azt mondja, hogy minden államnak kell olyan védelmi képesség, hogy addig, amíg a NATO nem érkezik meg adott esetben a műveleti területre, addig képes legyen a védelmet végrehajtani” – közölte az altábornagy.

Szó esett a hazánkban kiképzett ukrán katonákkal kapcsolatban felröppent hírekről is. Ezzel kapcsolatban Ruszin-Szendi Romulusz elmondta, valóban volt egészségügyi képzés ukrán katonák részére, azonban ez tökéletesen illik abba az irányvonalba, amelyet Magyarország képvisel.

„Az egész magyar történelemben nem volt ekkora humanitárius segítségnyújtás, mint ami most folyik. Ehhez mi, katonák úgy tudtunk hozzájárulni, hogy az egészségügyi személyzet képzésében részt veszünk - nyilván katonai oldalról - , hiszen ez épp az emberi élet megóvásának az egyik alapfeltétele” – világított rá a Honvéd Vezérkar főnöke.

A hazánk biztonságát és a Magyar Honvédséget érintő kihívások közül Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy kiemelte a keleten zajló háború eszkalálódásának veszélyét, valamint a déli fenyegetettséget, amely magában foglalja az illegális migrációt, valamint a Nyugat-Balkánon tapasztalható feszültséget.

„Ezért rendelte el miniszter úr tavaly év közepén, hogy gyorsítsuk fel a haderőfejlesztést. Ennek egyik szegmense, hogy jelenleg több katona van készenléti és készültségi szolgálatban, rövidebb határidejű megindulási idővel, mint az korábban volt. Több időt töltünk a gyakorlótéren: egyrészt, hogy megtanuljuk az új technikát, másrészt, hogy a tapasztalatokat feldolgozzuk, harmadrészt, hogy úgy menjünk készenléti, készültségi szolgálatba és küldetésbe, hogy a legfelkészültebbek legyenek a katonák. Ezért változtattunk az alaki képzés rendszerén, ezért változtattunk az altisztképzés rendszerén is és ezért változtatunk a tisztképzés rendszerén is. A legfontosabb célom, hogy minél több kiképzett és bevethető harcoló katonája legyen a Magyar Honvédségnek” – emlékeztetett a Honvéd Vezérkar főnöke, aki ismertette: a rendelkezés értelmében megduplázták a lövészzászlóaljak számát, az aláírt szerződéseknek köszönhetően pedig folyamatosan érkeznek hazánkba a különböző modern haditechnikai eszközök.