Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Szent Borbála szobrot avattak Várpalotán

Szöveg: Demeter Ferenc |  2010. december 4. 8:19

Várpalotán egész napos programsorozattal emlékeztek meg a tüzérek védőszentjéről, Szent Borbáláról. A december 2-i rendezvénysorozatot a Gábor Áron Nyugállományúak Klubja és a Bányász Hagyományok Ápolása Egyesülete közösen szervezte. A nap végén a résztvevők, a HEMO előterében egy új Szent Borbála szobrot avattak fel.

A rendezvénysorozat délelőtt kilenc órakor az HM Rekreációs és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft. várpalotai intézetének nagytermében, ünnepélyes megemlékezéssel kezdődött. Az ünnepség szónoka Katona Csaba Várpalota alpolgármestere volt, aki beszédében Szent Borbála történetével, a tüzérek és Várpalota város kapcsolatával foglalkozott. Az ünnepi megemlékezés első része, elismerések, ajándéktárgyak átadásával fejeződött be, ekkor több nyugdíjas katonának és civileknek ismerték el a honvédelem ügyének népszerűsítéséért végzett munkáját. 

Az ünnepséget követően különféle versenyeket rendeztek, amelyeket a régióban hirdettek meg, így nemcsak a várpalotaiak, hanem a székesfehérvári nyugdíjasok is képviseltették a városukat és a szervezetüket. Az idősek és fiatalok ulti, sakk és darts versenyszámokban mérhették össze a tudásukat. Az ünnepségre érkezett vendégeknek a vendéglátók külön programot szerveztek: kiruccantak a tési vízi malomhoz, ahol a kovácsmesterség ősi fortélyaival ismerkedhettek meg az érdeklődők.

A versenyek eredményeit délután Dobszai József nyugállományú alezredes, a nyugdíjas klub elnöke hirdette ki, majd a program az elmúlt évben felavatott Tüzér Kiképző Központ emlékművénél folytatódott.

A Himnusz és a vendégek köszöntését követően dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum általános főigazgató helyettese mondott ünnepi beszédet. Bevezetőjében a Borbála napi hagyományokról emlékezett meg. Elmondta: „ha december, akkor Borbála nap, ami mára szervesen összefonódott a tüzérek napjával." A Borbála nap történetéről annyit lehet tudni – folytatta Kovács ezredes –, hogy valamikor a tüzérség tömeges megjelenésével a XIX. század második felében kezdett elterjedni. Az első megemlékezéseket a monarchia felbomlását követően tartották meg és ez a kultusz tovább erősödött az első világháború idején. A két világháború között a tüzér fegyvernem fejlődésével a Szent Borbála napi ünnepek és az ehhez kapcsolódó rendezvények nagy jelentőséggel bírtak az katonák életében.

Kovács ezredes a továbbiakban elmondta: a második világháborút követően ezek a megemlékezések elmaradtak és Borbála kultusza csak a rendszerváltást követően jelent meg újra a laktanyákban, ekkor fogalmazódott meg az igény a hagyomány ápolására. Egy 1993-ban kiadott miniszteri rendelet értelmében lett újra lehetőség a Borbála nap megünneplésére. A tüzérek az elmúlt tizenhét évben minden decemberben megemlékeztek a védőszentről – hangsúlyozta Kovács ezredes.

„Ezt a sort folytatja az, hogy Várpalotán, ahol a katonai helyőrség a laktanyájával és a lőterével ezer szállal kötődik a tüzérekhez, egy új Szent Borbála szobrot avathatnak fel, emléket állítva ezzel, a tüzér fegyvernemnél szolgált hivatásos és sorállománynak" – emelte ki beszéde végén a HIM főigazgató helyettese. A beszédet követően a katonai és civil szervezetek képviselői koszorúkat helyeztek el az emlékművön.

A Szent Borbála szobrot Katona Csaba alpolgármester, dr. Kovács Vilmos ezredes és Mészáros József alezredes törzsfőnök leplezték le. A szobrot a Tüzér Hagyományőrző és Kulturális Alapítvány kezdeményezésére, a Várpalota város civil pályázati pénzéből tudták felállíttatni.
Az ünnepség a Szózat hangjaival zárult.

 

Fotó: A szerző felvételei