Többfunkciós kötelékekre van szükség a modern haderőben

Az előadásban először a 21. századi hadviselés kihívásairól, követelményeiről és a képességek alakításáról esett szó. Mint elhangzott, a honvédelem nemzeti ügy, melynek két alappillére a nemzeti haderő, illetve a szövetségesi együttműködés, jogi alapjait pedig az Alkotmány és a vonatkozó törvények mellett a 2004-es Nemzeti Biztonsági Stratégia és a 2009-ben elfogadott Nemzeti Katonai Stratégia képezik.

A jelenlegi nemzetközi trendeket ismertetve dr. Isaszegi János elmondta: korunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség megerősödése zajlik új globális gazdasági és politikai hatalmi központként. Emellett a folytatódó globalizációs folyamat még nyitottabbá – és ezáltal sebezhetőbbé is – teszi a világot, és összekapcsolja részeit a kommunikáció, a kereskedelem, a kultúra és a közlekedés területén. A súlyosbodó klímaváltozás hatásai még erősebbek, amikor és ahol a természeti és a mesterséges vagy humán eredetű válságok (például a szegénység, a túlnépesedés, az élettér-erőforrások csökkenése, klímaváltozás következményei) halmozottan jelentkeznek. A világ sok részén növekednek az egyenlőtlenségek, amikor a gazdasági fejlődés eltérő helyzete okán új gazdag-szegény országcsoportok alakulnak ki: megjelentek az élettér-erőforrás hozzáférés háborúi.

Isaszegi János előadásában ezt követően kitért a novemberi NATO-csúcs legfontosabb eseményeire és eredményeire, különös hangsúlyt helyezve az észak-atlanti szövetség most elfogadott új stratégiai koncepciójára.

Ahogy a tábornok elmondta: az IFOR, a KFOR, az iraki vagy az afganisztáni missziók tapasztalatai egyértelműen azt mutatják, hogy a korszerű haderőben többfunkciós kötelékekre van szükség. A modern hadsereg álomjellemzői a képességalapú, modul-rendszerű felépítés, a gyors bevethetőség, a manőverképesség, az alkalmasság a szövetségi együttműködésre, a finanszírozhatóság, valamint a korszerű fegyverzet és felszerelés. A korszerű haderő önkéntes, professzionális hadsereg expedíciós képességekkel.

Mint elhangzott, a Magyar Köztársaság biztonsága a nemzeti önerőre, az európai és euroatlanti integrációra, valamint a nemzetközi együttműködés egyéb formáira épül. Magyarország nemzeti érdeke az euro-atlanti együttműködés kiterjesztése és elmélyítése a közép-, kelet- és délkelet-európai térségben, a demokratikus értékek érvényesülése, és azok térnyerése az euro-atlanti térségen túl, valamint a térség tartós megszilárdítása. Ennek megfelelően hazánk megkülönböztetett figyelmet fordít a nyugat-balkáni országok demokratizálódására, és arra törekszik, hogy bemutassa az euro-atlanti együttműködés előnyeit és átadja saját ez irányú tapasztalatait.

A NATO új Stratégiai Koncepciója szerint Európában nincs hagyományos értelemben vett katonai fenyegetettség, aszimmetrikus kockázat-fenyegetés-kihívás azonban létezik. E csoportba tartozik a nemzetközi terrorizmus, a vallási szélsőségesek, a regionális instabilitásból származó fenyegetések, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének veszélye, a természeti és humán eredetű válságok kombinációja.

Az előadásban a tábornok bemutatta a Magyar Honvédség alapvető feladatait, majd rátért az elmúlt két évtizedben a nemzeti haderőn belül történt szervezeti- és létszámváltozásokra, átfogóan bemutatva a jelenlegi struktúrát és a honvédség missziós szerepvállalását is. Mint rámutatott, a haderő működési elvei, fejlesztése, szervezete a biztonsági környezetből, a várható alkalmazási környezetből, a legvalószínűbb feladatból, a hadviselés elveinek módosulásából, a szövetségesi igényekből, a kihívásokból levezetett célok és feladatok alapján kerülnek meghatározásra. „A katonai képességek teljes spektrumának kialakítására ma kevés ország képes", emelte ki Isaszegi János.

(folytatása következik)