Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Tompa fegyverrel fenyegetik Teheránt

Szöveg: honvedelem.hu / MTI |  2010. április 6. 5:21

Az Irán elleni szankciók kevés eredménnyel járnak – írta a hétfői The Wall Street Journal, megjegyezve, hogy az Obama-kormány ismételten a külföldi iráni javak befagyasztásának tompa fegyverével igyekszik rávenni Teheránt atomprogramjának feladására.

A konzervatív üzleti napilap rámutatott: az Egyesült Államokban az eddigi büntetőintézkedések keretében meglepően kis összeget, mindössze 43 millió dollárnyi vagyont tudtak befagyasztani. Ez nagyjából Irán egynapi olajbevételének egynegyede.

Más országok ugyancsak kisebb összegek hozzáférését tudták meggátolni, jóllehet az ENSZ és az Európai Unió is elfogadta az intézkedéseket. Svájc például csak 1,4 millió dollár iráni vagyont fagyasztott be, ez csak töredéke az Iránba irányuló 172 millió dolláros tavalyi svájci exportnak. “Ez szinte semmi (…) ez nem fog érdemi változást hozni" – idézett az összegek kapcsán az újság egy kormányzati tanácsadót.

Hollandiában ugyancsak 1,4 millió dollár iráni vagyont fagyasztottak be. Németország és Luxemburg annyit közölt, hogy nem jelentős összegről van szó, Franciaország még ennyit sem mondott.

Amerikai kormánytisztviselők elismerik, hogy csekély összegekről van szó.

Stuart Levey, a pénzügyminisztérium osztályvezetője kifejtette: nem minél nagyobb pénzek lefoglalása a cél, hanem az, hogy nyomást gyakoroljanak Teheránra. Megjegyezte viszont: más intézkedések hiányában csupán a javak befagyasztásával nem lehet átütő eredményt elérni.

Miközben Teherán azt bizonygatja, hogy atomprogramja kizárólag békés célokat szolgál, a Nyugat ismét iráni javak befagyasztásával akar nyomást gyakorolni. Legalább is egy bennfentes szerint ez a gerince a perzsa állam ellen javasolt új nemzetközi büntetőintézkedéseknek; ezúttal a Forradalmi Gárdához kapcsolódó vagyonokat zárolnák. Washington reményei szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa már ebben a hónapban megszavazza az újabb szankciócsomagot.

Az iráni vagyonok befagyasztásának folyamatát nagyrészt titok övezi. A washingtoni pénzügyminisztérium például nem hozza nyilvánosságra, hogy mely pénzintézeteknél zároltak iráni vagyonokat.

A szankciók ellentmondásos voltára utal, hogy miközben az iráni atomprogramhoz kapcsolódó, a teheráni kormány tulajdonában vagy ellenőrzése alatt álló cégek, köztük bankok vagyonát zárolhatják, addig sok más iráni állami vállalat vagyonát nem blokkolhatják, mivel nem köthetők az atomprogramhoz. Szakemberek arra is rámutattak: a korábbi szankciók és a megromlott amerikai-iráni viszony miatt az iráni vállalatok és magánszemélyek döntő többsége évek óta nem tartja pénzét az Egyesült Államokban.