Transzformáció: hatékony választ adni a kihívásokra

Nem túlzás azt állítani, hogy történelmének egyik legnagyobb és legmeghatározóbb változásán megy keresztül a megújuló Magyar Honvédség. Ezt a folyamatot a transzformáció kifejezéssel tudjuk egy gyűjtőszóval leírni. Hogy jobban megértsük, mi is ez a nagy egész, és benne milyen szereplők, milyen feladatok találhatók, beszélgetésünk elején rögtön azt kérem dr. Sticz László vezérőrnagytól, hogy magyarázza el magát a kifejezést, ami tulajdonképpen egy teljesen megújuló haderő alapja.

Válaszában úgy fogalmaz: „a transzformáció átalakítást, átváltozást jelent. A mögöttes tartalmat természetesen nem lehet egy szóval megmagyarázni, hiszen egy rendkívül érdekes, de komplex folyamatról beszélünk, aminek számtalan összetevője van, így például a képességek kiépítése, beillesztése, modernizáció, képességfejlesztés és képességfejlődés.”

Hozzáteszi: az átalakítások és fejlesztések hátterében mindig van egy kiváltó ok, ami szükségessé teszi azokat. Ilyen például a biztonsági környezet gyors és állandó változása, amelyre folyamatosan reagálni kell. „Ez alapjaiban határozza meg a Magyar Honvédség átalakításának mélységét, irányát és nem utolsó sorban a hosszát is. Magyarán egyfajta hatásra egyfajta válasz keletkezik, s ezen válaszlépések összessége a transzformációs folyamat maga” – szögezi le, megjegyezve, hogy így alakulnak ki a Magyar Honvédség képességei, amelyek hatékony választ tudnak adni a kihívásokra és meg tudnak felelni az említett kiváltó okoknak. Felmerül hát a kérdés, hogy a folyamatosan változó környezet és kihívások árnyékában lehet-e fontossági sorrendet felállítani a fejlesztések sokaságában, vagy minden színtéren párhuzamos és egyenlő tempóban kell tudni haladni? Dr. Sticz László vezérőrnagy szerint a hangsúly az összehangoláson van.

„Nem tehetjük meg, hogy egyik folyamattal addig várjunk, ameddig a másikat befejezzük. Rugalmasan és szinkronizáltan kell tudni kezelni a kérdést, hiszen például a haditechnikai eszközök beszerzési folyamata a legtöbb esetben években mérhető. Ám mire azok beérkeznek, szükséges az azokat kezelni tudó katonák felkészítése is, ami adott esetben akár ugyanannyi ideig is eltarthat, mint magának az eszköznek a beérkezése” – mondja, összegezve, hogy a kezelők kiképzésének és felkészítésének, valamint a haditechnikai képességek fejlesztésének párhuzamosan kell haladniuk. Hozzáteszi: ezen képességek összeállásához szükséges szervezeti, illetve koncepcionális előkészületeket és átalakításokat is időben végre kell hajtani.

Árnyalja a képet az a tény is, hogy a transzformáció korántsem egyszeri folyamat. Hiába ér véget egy projekt, kerül pont az i-re, nem dőlhetnek hátra, hiszen az egyre megújuló kihívások a jövőben is új válaszokat sürgetnek majd. E gondolathoz hozzáfűzve Sticz vezérőrnagy megjegyzi, hogy az adott tervezési, fejlesztési ciklusok végén csak azt pipálhatjuk ki, hogy a kitűzött képesség immáron rendelkezésre áll.

„De ennél a pontnál nem ér véget a folyamat, hiszen a képesség kialakítása és működtetése mellett szükséges a folyamatos továbbfejlesztés is, a visszacsatolások figyelembevétele mellett. Ez egy soha véget nem érő ciklikus, vagy körkörös rendszer. Az állandóan változó hatások, folyamatos reagálást követelnek meg tőlünk” – húzza alá.

Bár az elhangzottak alapján talán nehéz megfogalmazni határidőket és végcélokat, mégis arra kérem az MH Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokság parancsnokát, hogy ütemtervekről és a felvázolt jövőképről beszéljünk. Kijelenti, hogy a kívánatos végcél elérése sok feltétel teljesülését igényli.

„Mindenképpen egy olyan haderő kialakítása és fenntartása a cél, amely megfelel a kor kihívásainak, ütőképes, jól felszerelt és kiképzett, ezáltal megfelelő elrettentő erőt képvisel” – mondja, hozzátéve, hogy a haderő átalakítása ezen irány mentén halad és már sok olyan lépést megtettek, amely ennek érdekében vált szükségessé.

Így például átalakultak a különböző katonai szervezetek és a jelenben is folyamatosan alakulnak a szükséges mértékben. A struktúrákat úgy alakítják ki, hogy azokkal ne csak egy adott feladat, hanem komplex feladatrendszerek legyenek végrehajthatók. A régi „orosz” mintájú technikai és haditechnikai eszközök kiváltása folyamatos, az új, legmodernebb hadfelszerelések folyamatosan érkeznek és még fognak is a jövőben. A személyi állomány feltöltése és kiképzése ezekre az eszközökre hazai és nemzetközi keretek között zajlik.

A toborzás kapcsán a tábornok megjegyzi: törekedni kell, hogy a fiatalok körében még jobban népszerűsítsék ezt a pályát és elhivatottá tegyék őket a haza fegyveres szolgálata iránt. Ennek előmozdítása érdekében indult az új, egy éves toborzókampány, amelynek nyitó rendezvényét február 13-án tartották Budapesten, a Bálnában. Dr. Sticz László kitér a honvédség missziós szerepvállalásaira is, amikor azt mondja, hogy az új típusú kihívások csak még inkább igénylik a nemzetközi szerepvállalást. Ez viszont egy újabb szempont, ami erősíti a transzformáció szükségességét. Mint mondja, az interoperabilitás – a más nemzet haderejével történő zökkenőmentes együttműködés – elengedhetetlen ott, ahol egy nemzetközi műveletben.

„A jelenlegi terveinkben megfogalmazott haderőkép elérését az évtized végére tervezzük. Ez nem jelenti azt, hogy minden teljeskörűen rendelkezésre áll majd, de a Magyar Honvédség birtokában lesznek azok a képességek, amelyek a meghatározott feladatok teljesítését lehetővé teszik” – jelenti ki.

E nagy egészben rendkívül nagy szerep hárul az MH Haderőmodernizációs és Transzformációs Parancsnokságra. Amint arra dr. Sticz László vezérőrnagy rávilágít, az MH HTP létrehozásával a szervezett átalakulás egy új szintjét kívánják elérni, amely képes a jövőbeni katonai képességfejlesztést ösztönözni, támogatni és lehetővé tenni. Mindezt úgy, hogy közben szem előtt tartják a nemzeti képességfejlesztési célokat, fokozott hangsúlyt fektetve arra is, hogy az erőfeszítéseket összehangolják és harmonizálják a szövetséges iránymutatásokkal, koncepciókkal.

A parancsnokság rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt rendelkezik célkitűzésekkel. A közeljövő feladatának tekintik a honvédség doktrínarendszerének és -hierarchiájának felülvizsgálatát és aktualizálását. Szintén feladat a képességhiányok pótlását célzó fejlesztések stratégiai irányainak meghatározása. Rövidtávon kiemelt figyelmet kapnak a különféle kutatás-fejlesztési programok, ahogy az új innovációs területek feltérképezése és nem utolsó sorban a hazai és nemzetközi tapasztalatok alapján alternatív országvédelmi stratégiák és koncepciók kidolgozása.

Középtávon – többek között – a parancsnokság szakemberei keresik a nemzeti űrprogramban való részvétel lehetőségeit, új kutatás-fejlesztési programok indítását irányozzák elő, illetve bővítik a különböző együttműködési lehetőségek tárházát. Hosszútávon támogatni kell a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program különböző projektjeinek megvalósulását, illetve a DOTMLPFI (doctrine, organization, training, material, leadership and education, personnel, and facilities, tehát doktrína, szervezeti felépítés, kiképzés, anyagok és felszerelés, vezetői felkészítés, személyi állomány, insfrastruktúra és interoperabilitás) képességösszetevők szinkronizációjának teljes körű megvalósítását.

„Ki kell alakítanunk a Magyar Honvédség hosszútávú képességfejlesztési rendszerét és azt követően irányítani, működtetni a stratégiai irányvonalakkal szinkronban. A modernizációs törekvések egyik nagy kihívása a mesterséges intelligencia védelmi alkalmazásának lehetőségeinek vizsgálata. Az új stratégiák, alternatív országvédelmi koncepciók kidolgozása és validálása is egyik fő területe a parancsnokság tevékenységének” – vázolja a további hosszútávú feladatokat dr. Sticz vezérőrnagy.

Beszélgetésünk végéhez közeledve arra kérem az MH HTP parancsnokát, hogy összegezzük, mit értek el idáig, s mit tartogat még a közeljövő. Válaszul azt feleli, hogy az alapokat lerakták, a folyamat elindult, s innen már csak előre lehet haladni.

„Most azon dolgozunk, hogy minden a terveknek megfelelően haladjon. Az új haditechnika folyamatosan érkezik, ehhez mi hozzáillesztettük azt a doktrinális, koncepcionális hátteret, ami ahhoz szükséges, hogy ha beérkezik a technikai eszköz, akkor a kezelő már felkészülten találkozzon vele, s így azonnal megkezdhesse annak használatát, alkalmazását” – mondja.

A február első felében elindított toborzókampány már az új haditechnikai eszközökkel felszerelt, high-tech Magyar Honvédséghez várja a fiatalokat. A ma szolgálók nyelvképzésével és felkészítésével elindult az a folyamat is, aminek célja, hogy amikorra kell, nyelvileg is felkészített katonák álljanak rendelkezésre. A logisztikai készletek feltöltése úgyszintén megkezdődött, infrastrukturális fejlesztések zajlanak, amelyeket részben a XXI. századi technikai eszközök követelnek meg, részben pedig a személyi állomány élet- és munkakörülményeit biztosító épületek megújítása, létrehozása tesz szükségessé. A továbbiakban átalakított, kisebb létszámú parancsnokságok látják el az alárendeltek vezetését, csökkentve így az irányítók, vezetők létszámát és növelve a konkrét végrehajtók körét és valós erejét, lehetőségeit.

„Úgy gondolom, hogy amit és ahogyan megterveztünk, teljes mértékben abba az irányába haladunk. Hozzá kell tennem, hogy mindehhez természetesen nem kevés erőfeszítés szükséges minden egyes dolgozótól. Ha szabad így fogalmaznom »Le a kalappal minden egyes katona és honvédelmi alkalmazott előtt« aki ebben a transzformációs folyamatban tevékenykedik, mert idejük jó részét és tudások legjavát áldozzák azért, hogy a magyar haderő a térség egyik legkiemelkedőbb és legelismertebb szervezete lehessen!” – mondja zárásul dr. Sticz László vezérőrnagy.