Túlélési fogásokat gyakoroltak a bocskaisok

Első feladatként a túlélés alapjait gyakorolták a katonák a Sándorfalva térségében lévő gyakorlótéren. Olyan menedékeket kellett építeniük, amelyek a három napos tevékenység során biztos bázist jelentek majd. Éjszaka ugyanakkor tájékozódási menetgyakorlaton vettek részt. Másnap a rajok festékpatronos fegyverekkel vívtak egymás ellen egy kisebb „csatát": a csapatoknak egymás bázisát kellett elfoglalnia úgy, hogy a parancsnokoknak gondoskodniuk kellett saját menedékük védelméről, illetve a támadás megszervezéséről. Kiegészítő foglalkozásként az egészségügyi ismereteiket frissítették fel a katonák: eljátszott sérüléseket kellett ellátniuk a rendelkezésre álló eszközökből.

A következő napon két csoport alakult, amelyek közül az „ellenség" azt a feladatot kapta, hogy hozzon létre lesállást egy meghatározott útszakasz adott pontján. A többiek – szakaszt alkotva – biztosított menet végrehajtására és egy adott terület átvizsgálására kaptak parancsot. A menetet végrehajtó csapat – a lesállásba futva – gyorsan és szakszerűen reagált. A párbajlövészeten az ötfős harcászati felszerelésbe öltözött csoportok – négy fő gépkarabélyosból és egy fő géppuskásból álltak – saját céljaik leküzdésével ejtették ki a másik csoport tagjait. A géppuskásoknak 400 méterre levő, míg a gépkarabélyosoknak 200-300 méterre levő célokat kellett leküzdeniük.

Az egyéni éjszakai lövészeten jó és kiváló eredmények születtek. A képzésen résztvevő katonáknak minden feladatot sikerült eredményesen teljesítenie.

(Szöveg és fotó: Czeglédi Mihály százados)