Új fegyverek, új gondolkodásmód

Dr. Böröndi Gábor vezérezredes megnyitóbeszédében úgy fogalmazott: történelmi jelentőségű változás zajlik a 175 éves Magyar Honvédségen belül, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot az elmúlt huszonöt év legátfogóbb, a honvédség minden területét érintő modernizációs folyamatként jellemezte. „Az átfogó fejlesztés és megújítás érinti többek között a haderő szervezeti felépítését, feladatrendszerét és működési rendjét, de mindezek mellett a technikai és technológiai rendszereket is: az új fegyverek új felhasználását, új típusú gondolkodásmódot igényelnek” – húzta alá.

A Honvéd Vezérkar főnöke elmondta: a mai konferencia a harcfelderítés széleskörű áttekintésére, megismerésére nyújt lehetőséget a történelmi gyökerektől – a jelenleg zajló fejlesztéseken keresztül – a jövő képességéig bezárólag. „Egy olyan szervezeti elem, alegység megalakítása miatt vagyunk itt, amelyet a történelmi múlt és a mai modern követelmények együttese ölel fel” – emlékeztetett Böröndi vezérezredes. Hozzátette: a mai magyar katona példaképe, az egykori huszár kreatív, eszes, gyors, öntevékeny, büszke, bátor könnyűlovas katonaként él az emlékezetünkben. „Ezek a harci erények jelentik a versenyképesség alapjait a jelenben is, másrészről mindazt, amit valójában magunkról gondolunk” – fogalmazott.

Kajári Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese úgy fogalmazott: a haderőfejlesztési program fontos célkitűzése, hogy a Magyar Honvédség a NATO-követelmények teljesítésével egy nehézdandárt alakítson ki 2028-ra. „Ennek egyik alkotóeleme egy harcfelderítő alegység, ami a dandár organikus részeként működne. Most, hogy a program keretében beérkeznek a modern technikai eszközök, elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy megkezdjük egy harcfelderítő alegység kialakítását” – értékelte a konferencia fővédnöke. „Örülünk, hogy a jövőbeni alegység kialakítása előtt leülhettünk külföldi és hazai szakértőkkel megvizsgálni, miként kell egy ilyen képességet megteremteni. Lényeges törekvés, hogy fokozatosan alakítsuk ki az infrastrukturális feltételeket. A harcjárművek, illetve az egyéb technikai eszközök beérkezése folyamatos. Szeretnénk, ha az előírt határidőre ez az új alakulat készen állna, miközben természetesen azon is dolgozunk, hogy a személyi állomány is rendelkezésre álljon és ki legyen képezve” – tette hozzá Kajári altábornagy.

Az először megrendezett harcfelderítő képesség konferencia elsődleges célja az volt, hogy lehetőséget teremtsen a harcfelderítés szakértői és az érdeklődő közönség számára a huszárság és a téma, valamint a fejlesztési lehetőségeik autentikus, szakmailag hiteles forrásokból történő megismerésére és a közös gondolkodásra. A hazai előadók a harcfelderítő zászlóalj képességkövetelményeiről és szervezeti felépítéséről, a huszárság történetéről és alkalmazásáról, valamint a harcfelderítő alegységek felkészítéséről tartottak referátumot. A brit és francia haderő delegáltjai az utóbbi témakörrel kapcsolatos szakmai tudásukat osztották meg.

A konferencián Kaszab Zoltán főtörzszászlós, a Magyar Honvédség vezénylőzászlósa mellett a csoportfőnökségek, középszintű parancsnokságok, valamint az alárendelt alakulatok vezetői és képviselői is részt vettek.