Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Új, modern szimulátor támogatja az ejtőernyősképzést

Szöveg: Navarrai Mészáros Márton | Fotó: Kormány Gábor |  2023. február 17. 6:44

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke is kipróbálta azt a szimulátort, amely jelentősen bővíti az ejtőernyős képzés lehetőségeit a Magyar Honvédségben. Az új kiképzéstechnikai eszközt február 16-án, csütörtökön adták át Szolnokon, az MH Kiss József 86. Helikopterdandárnál.

„Az új szimulátor egy teljesen új világot nyit meg az ejtőernyős kiképzésben. Sokan azt hiszik, hogy a szimulátorozás csak játék, holott attól még, hogy grafikai támogatás van mögötte, nem szabad játékként tekinteni rá” – mondta Szabó Norbert hadnagy, az MH Kiss József 86. Helikopterdandár Speciális Ejtőernyő Kiképző Központ parancsnokhelyettese az e.Sigma – Parachute simulator SOKOL M 3.0 elnevezésű szimulátor bemutatóján, amit február 16-án tartottak a szolnoki alakulatnál.

Az eseményen – amelyen dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagynak és kíséretének bemutatták a szimulátort – dr. Bali Tamás ezredes, az alakulat parancsnoka arról beszélt, hogy a beszerzési eljárás gondolata már a koronavírus-járvány kezdetén felmerült a dandárnál: 2020-ban fogalmazódott meg az elképzelés, miszerint az ejtőernyősképzés gazdagításához, a körkupolás, illetve a légcellás képzéshez szükséges lenne egy szimulátor beszerzése. Maga a beszerzési eljárás 2021-ben, a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program részeként indult meg.

„Mintegy két év után érkeztünk el oda, hogy itt van egy olyan szimulátor, ami biztosítja az alapelvárásainknak megfelelő képzést, mind a körkupolás, mind a légcellás kiugrás, szabadesés, ereszkedés, illetve a földet érés begyakorlásához. Valamennyi stációt tudunk gyakoroltatni az ejtőernyősökkel, de nemcsak a normál eljárásokat, hanem a vészhelyzeti eljárásokat, vagyis azokat a rendellenességeket is tudjuk szimulálni, amelyek felmerülhetnek a bevetések során. Nagyon fontos: nem csak nappali, hanem éjszakai, tehát éjjellátó képzést is tudunk biztosítani, amely új kaput nyitott a harcászati jellegű képzésnek. Nyilván az ugrásokat helyettesíteni nem tudjuk, de sokkal biztonságosabbá tudjuk tenni azokat a szimulátor használatával” – jelentette ki dr. Bali Tamás ezredes.

02162023_004

Az alakulat parancsnoka hozzátette: a tesztüzem tavaly december kezdődött meg, ennek során kiképzésen estek át az MH Kiss József 86. Helikopterdandár és az MH vitéz Bertalan Árpád 1. Különleges Műveleti Dandár oktatói, akik így már hozzáfoghatnak saját állományuk kiképzéséhez. Azzal, hogy idén a debreceni felderítő katonák kiképzésére is sor kerül, a Magyar Honvédség ejtőernyős kiképzésének szerves részévé válik az újonnan beszerzett szimulátor – emlékeztetett a dandárparancsnok.

Dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy méltatta a nagyvolumenű fejlesztést. A Honvéd Vezérkar főnöke maga is kipróbálta a szimulátort, amelynek teljesítményét pozitívan értékelte, kiemelve, hogy a szimulátoros képzések az elmúlt évek során új szintre kerültek a Magyar Honvédségen belül.

„Az ejtőernyős kiképzés nagyon fontos dolog, az ejtőernyős hivatás komoly teljesítmény, amelynek az egyik jellemzője éppen az, hogy mindig a lehető legrosszabbra kell felkészülni. A szimulátor pont erre alkalmas: valós idejű szituációban olyan vészhelyzeteket kínálhatunk az ejtőernyősnek, amelyre akár a valós életben is számíthat. Ez nem csak a légcellás ugráshoz, hanem a bekötött ugrásra is jellemző, valamint újdonság, hogy a pilóta most a vészhelyzeti eseteket is gyakorolhatja” – mondta el honlapunk kérdésére Szabó Norbert hadnagy a szimulációs képességek értékeléseként.

02162023_008

A rendezvényen elhangzott: a szimulátornak biztosítania kell a valós ejtőernyős feladatok szimulált végrehajtásának, valamint az ejtőernyős ugrások élményszerű bemutatásának, előzetes képzettség nélküli kipróbálásának lehetőségét a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tartalékos katonái részére. A maximálisan 300 kilogrammos súllyal terhelhető szimulátor egy függesztő mechanikával rendelkező állványból, egy vezérlő egységből, egy VR szemüvegből, ejtőernyő hevederből, összekötő kábelekből és az egyes programok irányításához szükséges számítógépből áll.

A szimulátort minimum egy kiképzett operátor kezeli, aki létrehozza az ugrási feladatról szóló forgatókönyvet, és akinek a beprogramozott feladat közben is van lehetősége a paramétereken változtatni. A felfüggesztett hevederben tartózkodó személlyel szemben lévő instruktor vagy a többi kiképzendő a kereten rögzített kijelzőn is láthatja, hogy milyen eljárást alkalmaz az ugró.

A szimulátor egyik legfontosabb gyakorlati előnye, hogy használatával az ugrók tökéletesíthetik képességeiket, ezzel lerövidítve a tapasztalatszerzéshez szükséges időt.