Végéhez közelednek a START-III tárgyalások

Clinton hangsúlyozta, hogy mindketten látnak előrelépést, és a legutóbbi tárgyalási fordulók alapot adnak a feltételezésre, hogy „a legközelebbi jövőben eljutunk a tárgyalások befejezéséig".

Az aláírás időpontjáról és helyszínéről egyelőre nincs döntés a két külügyminiszter szerint.

A hadászati támadó fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről szóló szerződés előkészítését Barack Obama amerikai elnök hivatalba lépése után kezdték meg – a George W. Bush elnöksége idején erősen megromlott orosz-amerikai kapcsolatok „újraindítása" jegyében – azzal a szándékkal, hogy a START-I. (tavaly december eleji) lejártáig aláírják az új szerződést. A határidőt nem sikerült betartani, de a két nagyhatalom megállapodott, hogy érvényben lévőnek tekinti és tiszteletben tartja a lejárt szerződést az új dokumentum ratifikálásáig.

Fő vitapontként az kristályosodott ki, hogy az orosz fél rögzíteni akarja a szerződésben a hadászati támadó és a védelmi fegyverek – első sorban a globális amerikai rakétavédelmi pajzs és annak Kelet-Európában telepíteni tervezett elemei – közötti összefüggést, míg az amerikai fél ettől elzárkózik, bár kész tárgyalni a rakétapajzsról.

Clinton a minap egy orosz lapnak nyilatkozva leszögezte, hogy az összefüggést nem szükséges rögzíteni, Borisz Grizlov, a duma elnöke azonban a héten úgy nyilatkozott, hogy ennek hiányában a duma nem ratifikálja a dokumentumot. Mihail Margelov, az orosz szenátus külügyi bizottságának elnöke csütörtökön a Kommerszant című lapban azt írta: meglévő politikai döntés esetén nem aggódna az oroszországi ratifikálás miatt.

Az iráni nukleáris kérdéssel kapcsolatban Lavrov újra hangsúlyozta, hogy a megoldást célzó diplomáciai eszköztár még nem merült ki. „Az Irán elleni esetleges szankciók csakis a tömegpusztító fegyverek terjedésének, az atomsorompó egyezmény megsértésének megakadályozását szolgálhatják" – vélte. Hozzátette: a busehri atomerőművet üzembe fogják helyezni. „Busehr a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) teljes felügyelete alatt áll, és jelentős szerepe van a NAÜ iráni szerepének fenntartásában" – mondta.

Clinton kifejtette, hogy Washington is a diplomáciai rendezésben reménykedik, de Irán politikája aggasztó, s Amerika partnereivel konszenzust akar elérni, amellyel „világosan Irán értésére adja, hogy lépései következményeket vonhatnak maguk után".

A két külügyminiszter leszögezte: készek szorosabban együttműködni az Afganisztánnal kapcsolatos kérdésekben. Clinton reményének adott hangot, hogy a kooperáció új formái csökkentik majd az Afganisztánban termesztett kábítószer áradatát és elégedetten szólt az ott lévő csapatoknak szóló szállítmányok oroszországi tranzitjában való együttműködésről.

Hilary Clintont, aki a közel-keleti közvetítő kvartett ülésére érkezett Moszkvába, a tervek szerint pénteken fogadja Vlagyimir Putyin kormányfő is.