Virtuális NATO szakmai nap Budapesten

A szakmai nap magyar előadói a Honvédelmi Minisztérium Balaton utcai objektumában ültek kamera elé, a NATO Védelmi Akadémia hallgatósága pedig Rómából, a járvány terjedése miatti védekezés okán részben az iskola falai között, részben ideiglenes otthonaikban kísérte figyelemmel az ismertetőket, Mikusi Zsolt ezredes, nemzeti rangidős moderálása mellett. A felsővezetői tanfolyam hallgatói minden előadás után közvetlen kérdéseket intézhettek a politikai és katonai vezetőkhöz.

A videókonferenciát dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte: az akadémiát az teszi egyedülállóvá, hogy a civil és katonai vezetőket - többek között - az Észak-Atlanti Szerződés Szervezete kulcsbeosztásainak ellátására készíti fel. Mindemellett a különböző biztonsági kihívások egy mélyebb, komplexebb megismerését és stratégiai szintű átlátását kínálja fel. Hozzátette, hogy a NATO Védelmi Akadémiával fenntartott több éves kapcsolat rendkívül fontos a Magyar Honvédség számára: már több, mint nyolcvan alkalommal küldött hallgatót az akadémia képzéseire, idén augusztus óta pedig Molnár Ferenc dandártábornok az intézmény oktatási igazgatójaként szolgál.

A bel- és külügyi, valamint honvédelmi témákat érintő előadások sorát Németh Zsolt, a Parlament Külügyi Bizottságának elnöke, Mesterházy Attila, a NATO Parlamenti Közgyűlés tagja, egyben a NATO Parlamenti Közgyűlés elnöke és Balla Mihály, a NATO Parlamenti Közgyűlés magyar küldöttségének vezetője kezdte meg.

Németh Zsolt a szabadság, a szuverenitás, a stabilitás és a demokrácia közös védelméről beszélt, kitérve azokra a kihívásokra, amelyek Magyarországot is érintik. Kiemelte: hazánk odaadó tevékenységének egyik legnagyobb elismerése, hogy 2021-ben magyar parancsnok áll a koszovói békét őrző nemzetközi KFOR-misszió élén. Előadásában szólt a NATO afganisztáni és iraki műveleteiről is, amelyekben Magyarország is jelen van, illetve kitért a bosznia-hercegovinai EUFOR-ALTHEA-misszióra is. „Hazánk számára kiemelt feladatot jelent az illegális migráció és a terrorfenyegetettség kezelése” – húzta alá Németh Zsolt.

Balla Mihály felidézte hazánk integrációját a NATO szervezetéhez, míg Mesterházy Attila a NATO Parlamenti Közgyűlésének szerepéről tartott előadást. Mint fogalmazott, a Szövetség ereje a demokráciában rejlik. A szervezet legnagyobb kihívásának Kína nemzetközi erősödését nevezte meg, ami mellett hangsúlyozta, hogy a NATO egyedülálló szövetség, amelyet nem szabad hagyni elgyengülni.

A virtuális szakmai nap következő előadójaként dr. Szabó Hedvig nemzetbiztonsági vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója a Belügyminisztérium és a nemzetbiztonsági szolgálatok rendszeréről és feladatköreiről beszélt. Elmondta, hogy az utóbbi egy évtizedben számos funkcióval bővült a teendők köre: ilyen például - többek között - a kiberbiztonság kérdése is.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai álláspontját dr. Balogh István biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkár mutatta be. Mint fogalmazott, hazánk közép-európai elhelyezkedése alapvetően meghatározza a számunkra fontos kihívásokat. Magyarország számára a keleti és déli irányok jelentenek feladatokat, ami a biztonságot, a gazdaságot és a kereskedelmet érinti. Kiemelte a Nyugat-Balkán szerepének fontosságát a térségben, csakúgy, mint a déli irányból jellemző illegális migrációt és a terrorfenyegetettséget is, amelyekre hathatós választ kell adni.

Szöllősi Antal ezredes, a Honvédelmi Minisztérium Védelempolitikai Főosztály vezetője előadásában hangsúlyozta: a szakmai nap folyamán felmerült biztonság- és védelempolitikai kérdések kapcsán a no action, vagyis a semmittevés nem lehet válasz. Hazánk védelmi elkötelezettségét növelték és növelik azok az előre nem látható fenyegetések, mint például a környező országokat ért terrortámadások, a járványhelyzet, a migráció, vagy a hibrid- és a kiberhadviselés. „Magyarországnak eltökélt szándéka megbízható NATO és EU szövetséges partnernek lenni” - húzta alá az ezredes.

A virtuális szakmai nap végén dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának helyettese bemutatta a Magyar Honvédség jelenlegi legnagyobb feladatát: a Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programot. Ahhoz, hogy a Magyar Honvédség a NATO megbízható hadereje lehessen, biztosított a politikai akarat és az anyagi fedezet is. Hozzátette, hogy 2024-re a magyar védelmi kiadások elérik a GDP 2 százalékát.

Dr. Böröndi altábornagy szólt a szárazföldi, légi és támogató erők beszerzéseiről is, valamint arról, hogy idén már több, mint tízezer tartalékos katonával rendelkezik a Magyar Honvédség. E számot 2030-ra húszezer főre tervezik növelni. A digitális katona programot érintve elmondta: a katonák 21. századi technológiát kapnak kézhez.

Az elért eredmények mellett kijelentette azt is, hogy a legnagyobb kihívást az emberi tényező, pontosabban a szokások megváltoztatása jelenti. „A katonáknak meg kell tanulniuk változni, feledve az eddigi szokásrendeket, felkészülve az új eszközök és kihívások által megkövetelt gondolkodásmódra” – fogalmazott az altábornagy.

Zárásul aláhúzta: „készen kell állnunk, hogy megvédjük Magyarországot, egyúttal a NATO megbízható tagországa legyünk, mert mi vagyunk a NATO.”