A 300. évfordulóra emlékeztek

Szöveg: Zilahy Tamás | 2011. április 29. 15:27

A Honvédelmi Minisztérium, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Rákóczi Szövetség április 29-én, pénteken délelőtt a szatmári béke megkötésének 300. évfordulója alkalmából koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott a fővárosi Kossuth téren. A katonai tiszteletadással zajlott eseményen beszédet mondott dr. Simicskó István, a HM parlamenti államtitkára.

Galéria

1599076965

1599076966

1599076967

A Himnuszt követően köszöntőt mondott dr. Szakály Sándor történész, aki a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, valamint a Rákóczi Szövetség nevében köszöntötte a megjelenteket. Beszédében a szakember röviden megemlékezett a magyar történelem meghatározó eseményéről, a Rákóczi-szabadságharcról, s azt lezáró szatmári békéről.

A köszöntő után Petőfi Sándor Rákóczi című versét szavalta el Hegedűs D. Géza, színművész, majd Simicskó István, HM parlamenti államtitkára mondott beszédet.

„Tisztelt emlékező közönség! Fejet hajtani jöttünk II. Rákóczi Ferenc, az igazi hős emléke előtt" – kezdte beszédét az államtitkár, majd így folytatta: „Emlékezzünk szabadságharcára, az azt lezáró szatmári békére, amelyet a majtényi síkon kötöttek háromszáz évvel ezelőtt."

A szabadságharcról szólva kijelentette: mérföldkő volt a magyar történelemben, s üzenete, hogy nem szabad tűrni a szabadság, a függetlenség elvesztését. Kár, hogy vezérének, II. Rákóczi Ferencnek a békekötés után a száműzetés jutott osztályrészéül.

A békéről szólva Simicskó István kifejtette: „olyan béke volt, mely szabad elvonulást engedett a kurucoknak, akik fegyvereiket is magukkal vihették otthonaikba, és a nyolcéves szabadságharcban kivívott jogokat a résztvevők megtarthatták. Megítélése a történészek szemszögéből nem egységes, de tény, hogy mi magyarok itt vagyunk, itt él nemzetünk, s most itt emlékezhetünk történelmünk egyik legnagyobb alakjára, harcaira, tetteire. Mindez igazolja a békekötés jogosságát, eredményességét."

Üzenete a mának: az egymásért érzet felelősség, az összetartozás jelentősége, s az, hogy döntéseinkért mindenkor vállalni kell a felelősséget, mert felelősek vagyunk egymásért, a nemzetért, a jövő Magyarországáért. És soha ne feledjük Rákóczinak és szabadságharcának jelmondatát: „Istennel a hazáért és a szabadságért!" – fejezte be beszédét Simicskó István.

Ezt követően a rendezvényen részt vevők sorra helyezték el Rákóczi szobrának talapzatánál az emlékezés virágait. Elsőként az államfő képviseletében Szegő László Attila ezredes, a Köztársasági Elnöki Hivatal honvédelmi főosztályvezetője, főhadsegéd koszorúzott. Őt követte az Országgyűlés elnökének képviseletében Latorcai János alelnök, majd a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök képviseletében Simicskó István parlamenti államtitkár, Fodor Lajos közigazgatási államtitkár és Juhász István vezérőrnagy a Honvéd Vezérkar törzsigazgatója. Utánuk a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság, a Rákóczi Szövetség, a Budapesten akkreditált katonai attasék, végül a honvédséggel kapcsolatban álló társadalmi szervezetek, egyesületek képviselői helyezték el koszorúikat a szobornál.

Az eseményt – amelyen közreműködött Dani Attila, a Rákóczi Tárogató Együttes tagja – a Szózat zárta.