„A saját biztonságunkat keressük Afganisztánban”

Szöveg: Kálmánfi Gábor | 2011. április 29. 14:22

„Az idei az első olyan magyar katonai költségvetés, amelyben jelentős összeget irányzunk elő a kibernetikai védelemre. Megalkotjuk saját kibervédelmi stratégiánkat” – mondta többek között dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter április 29-én, pénteken a szombathelyi Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központban tartott előadásán, amelyen aktuális védelempolitikai kérdésekről beszélt.

A honvédelmi tárca vezetője előadásában leszögezte: a közelmúltban olyan új, virtuális hadszíntér keletkezett, amely korábban nem létezett. Meglátása szerint kibernetikai támadással, egyetlen puskalövés nélkül, romba lehet dönteni egy modern társadalmat.

„Az információvédelem a honvédelem fontos részévé lépett elő. A kibertér szuverenitása ugyanolyan fontos, mint hazánk légterének és szárazföldi határainak szuverenitása" – szögezte le. A miniszter utalt a 2007-ben Észtország különböző virtuális rendszerei ellen elkövetett támadásra, illetve felhívta a figyelmet a 2008-as orosz-grúz háborúra, amikor is orosz katonai hackerek sikeresen bénították meg a grúz hálózatokat.

Hallhattuk: a modern társadalomban mindenki függ a számítógépektől; ráadásul a különféle rendszerek egymással hálózatba kötve működnek. Ezek biztonsága kulcsfontosságú kérdés.

Elhangzott: jelenleg viszonylag kevés ország rendelkezik a kibernetikai hadviseléshez szükséges lehetőségekkel. Amerikában is csak néhány hónapja állították fel a kibernetikai parancsnokságot.

Hende Csaba elmondta: különféle elemzések szerint egy évtizeden belül minden magára valamit is adó állam haderejének fel kell állítania új szakcsapatokat, amelyek sikerrel vehetik fel a harcot a kibernetikai hadszíntéren. Hozzátette: a NATO felismerve ezt az új helyzetet, komoly figyelmet szentel a kérdéskörnek és még az idén új kibernetikai irányelveket, valamint részletes cselekvési tervet fog kidolgozni.

Az afganisztáni misszióról szólva, a tárcavezető leszögezte: Magyarországnak nemzeti érdeke, hogy Afganisztán ne váljon újra a terrorizmus fészkévé és a NATO a hitelességének megtartásával kerüljön ki az afganisztáni misszióból. Ez utóbbi szempont azért fontos, mert a szövetség legyőzhetetlensége egyik záloga a tagországok, így Magyarország, biztonságának is.

„Többen felteszik a kérdést: mit is keresünk mi Afganisztánban? A saját biztonságunkat keressük!" – jelentette ki Hende Csaba. Kiemelte: sikerült előrehaladni az afgán hadsereg és rendőrség kiképzésének terén is. Hangsúlyozta: van rá remény, hogy 2014-re az afganisztáni művelet aktív szakasza lezárulhat.

A balkáni térséggel kapcsolatosan elhangzott: hazánk a térség stabilitása és mielőbbi teljes integrációja mellett elkötelezett és érdekelt. A Magyar Honvédség külföldi szerepvállalását illetően a miniszter elmondta, hogy a magyar katonák teljesítményéről külföldön mindenhol „szupelatívuszokban" beszélnek.

„A katonai tisztképzésre hússzoros volt a túljelentkezés. Ebből adódik, hogy a fizikailag és mentálisan is a legrátermettebbek kerülnek ki a nemzetvédelmi egyetemről és ez látszik meg katonáink nemzetközi presztízsén is" – fogalmazott a honvédelmi miniszter.

A NATO-országok általános védelmi kérdéseit tekintve Hende Csaba kifejtette: a gazdasági válság következtében a fegyveres erők anyagi forrásai lecsökkentek. Ez rákényszeríti a szövetséges tagállamokat arra, hogy lehetőség szerint közösen alakítsanak ki katonai képességeket és közösen is használják azokat. Az ilyen együttműködés kitűnő példájaként említette az MH Pápa Bázisrepülőtéren települt Nehéz Légiszállító Ezredet (HAW). Hozzátette: Magyarország nyitott a további hasonló együttműködésre.

Az egy órás előadás során a honvédelmi tárca vezetője számtalan olyan aktuális védelempolitikai kérdést érintett, mint például a líbiai válság, a NATO rakétavédelmi programja, illetve a szövetség és Oroszország kapcsolata. A líbiai helyzettel kapcsolatosan kiemelte: fel kell készülnünk minden olyan konfliktusra, amelynek a bekövetkeztét korábban elképzelhetetlennek tartottuk.

„A diktatúrák nem maradnak fenn örökké, a stabilitás nem vásárolható meg emberi jogok árán. Magyarország nem részese a kibontakozott műveleteknek, de kifejezésre juttattuk, hogy a válság felszámolásában készek vagyunk katonai orvoscsoport kiküldésével enyhíteni a helyzetet. Tripoliban található nagykövetségünk folyamatosan nyitva áll: ez megteremti a líbiai rezsim és a nyugati világ közötti párbeszéd lehetőségét" – mondta Hende Csaba.

Az előadást követő sajtótájékoztatón a honvédelmi miniszter újságírói kérdésre válaszolva, a Lippai Balázs esélyegyenlőséget elősegítő ösztöndíjjal kapcsolatosan kiemelte: a Magyar Honvédség olyan „terep", amelyik maximálisan elősegíti a társadalmi integrációt. „A közös egyenruha, a közös eskü és a közös szolgálat minden különbséget eltakar" – tette hozzá.