A légi utántöltést gyakorolták a Gripen-pilóták

Hazánk és Szlovénia légterének védelme mellett szeptember elsejétől a három balti ország légtérbiztonságáért is a Magyar Honvédség légiereje felel majd. Észtország, Lettország és Litvánia ugyanis nem rendelkeznek a feladat végrehajtására alkalmas harci repülőgépekkel, ezért az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez történt 2004. áprilisi csatlakozásuk óta légterük védelmét rotációs alapon a NATO-tagországok látják el. Ezt feladatot látják el ősztől az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis negyedik generációs vadászgépei.

A négy vadászgép és a mintegy nyolcvan katona a tervek szerint augusztus végén települ át Zoknia támaszpontra. A Baltic Air Policing nemzetközi szerepvállalásra történő felkészülés részeként ezekben a napokban a légi utántöltést gyakorolják a Gripenek – tájékoztatta a sajtó képviselőit Hende Csaba. A már meglévő képességek fejlesztésének szükségességét indokolva a honvédelmi miniszter elmondta: a Baltikumban nem zárható ki, egy-egy feladat végrehajtása érdekében a gépeknek huzamosabb ideig kelljen tartózkodniuk a levegőben. Ezért vált szükségessé, hogy a 2003-as Gripen bérleti megállapodás módosításában foglalt lehetőséget, a légi utántöltés képességét elsajátítsák a pilóták.

A sajtótájékoztatón Hende Csaba emellett kitért azokra a fejlesztésekre és pozitív változásokra is, amelyen az elmúlt öt évben a légierőt érintették. Elmondta többek közt, hogy jelentős mértékben nőtt a kiképzett pilóták és a műszaki személyzet létszáma, emelkedett az érintettek illetménye, javult a kiképzés színvonala, a repült és a szimulátorban eltöltött órák száma pedig 2014-ben 2632 órára emelkedett.

A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a magyar légtér védelmének elsődleges feladata mellett – a két, balesetet szenvedett Gripen kiesése ellenére – a légierő minden nemzetközi kötelezettségének eleget tud tenni.