A magyar katonák fővárosa

A honvédelmi és haderőfejlesztési program részeként a Magyar Honvédség (MH) szervezeti átalakítása is elkezdődött. Január 1-jével a Honvéd Vezérkar kivált a Honvédelmi Minisztériumból (HM) és székesfehérvári székhellyel megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága (MHP). A város önkormányzata február 7-én Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnokának részvételével rendkívüli közgyűlésen tárgyalta az MHP létrejöttét, s a szervezeti átalakítás várható élénkítő hatását a városra. A közgyűlés határozata értelmében a város nyitottságát fejezi ki katonai szerepének növelése tekintetében, valamint áttekinti tervezett fejlesztéseit, és megvizsgálja azok integrálhatóságát a katonai célú fejlesztésekhez.

Az önkormányzati ülést követő sajtótájékoztatón Benkő Tibor elmondta: a Magyar Honvédség legfőbb feladata, hogy a magyar emberek békéjét és biztonságát garantálja. Ennek szellemében alkották meg a honvédelmi és haderőfejlesztési programot, ám ezzel párhuzamosan idén január 1-jétől a szervezeti átalakítások is elkezdődtek. Ennek legfontosabb eleme a HM és a Honvéd Vezérkar szétválasztása, mely után a tárca feladatkörébe tartozik az irányítás, a hadsereg működésének biztosítása és az ellenőrzés, míg a katonai szervezeteket a honvédség parancsnoka vezeti, aki közvetlenül a honvédelmi miniszter irányítása alatt áll. „Megteremtettük annak feltételét, hogy a kor követelményeinek megfelelő, stratégiai szintű parancsnokságot hozzunk létre, ám nemcsak elviekben szerettük volna szétválasztani a katonai vezetést a politikai irányítástól, hanem fizikailag is, ezért nem Budapesten hoztuk létre a parancsnokságot, hanem egy olyan történelmi és szakmai múlttal rendelkező városban, mint Székesfehérvár, amely így a jövőben a magyar katonák fővárosává válik" – mondta a tárcavezető.

A honvédelmi miniszter rámutatott: a városban jelenleg is két alakulat végzi a munkáját, ám 2022-ig – a Magyar Honvédség Parancsnoksága mellett – egy többnemzeti hadosztály vezetését biztosító parancsnokságot is szeretnének létrehozni a megyeszékhelyen. Mint mondta, a katonák létszámának növekedésével, a honvédségi feladatkörök kiszélesítésével mindkét fél jól jár, hiszen az infrastrukturális fejlesztések egyszerre jelentenek gazdasági beruházást és munkahelyteremtést. „Komoly beruházásokat kívánunk végrehajtani, amely a Parancsnokság elhelyezését illeti, ugyanakkor arra kérjük a város vezetését, hogy a városban is történjenek olyan fejlesztések, amelyek segítik a városban újonnan megjelenő katonák és családjaik életét" – fogalmazott a tárcavezető.

Korom Ferenc altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka megtisztelőnek nevezte, hogy a parancsnokság Székesfehérváron jöhetett létre. Mint mondta, a város katonai múltja és évszázados hagyományai a mai napig hatással vannak a mindennapokra. „Éreztük és ma is érezzük, hogy ez egy igazi katonaváros, hiszen mind a város vezetése, mind polgárai mindig támogatták a munkánkat" – mondta Korom altábornagy.

Cser-Palkovics András polgármester a Magyar Honvédség Parancsnokságának székesfehérvári jelenlétét sikertörténetnek nevezte. „Ez egy olyan stratégiai jelentőségű döntéssorozat része, amely Székesfehérvár következő évtizedeit is meg fogja határozni" – fogalmazott a város polgármestere.

A város költségvetési tervezetét, amelyben már szerepelni fog a katonai célú fejlesztésekre elkülönített tartalék is, a közeljövőben tárgyalja Székesfehérvár közgyűlése.