Ugrás a tartalomhozUgrás a menüpontokhozUgrás a lábléchez

Hazatérnek

Szöveg: Galambos Sándor |  2014. augusztus 1. 11:58

Fontos, hogy száz év elteltével is emlékezzünk az első világháborúra. Ne csak és ne is elsősorban a hadműveletekre, hanem emlékezzünk az arcokra, a nevekre, az életutakra, a családokra – hangsúlyozta dr. Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter, az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke Kecskeméten július 31-én, csütörtökön a Hazatérnek 1914-2014 című kiállítás megnyitóján.

Egyedülálló kiállítással tiszteleg az első világháború katonahősei és ártatlan civil áldozatai emléke előtt a Kecskeméti Katona József Múzeum. A tárlat széles társadalmi összefogással valósult meg, amelynek köszönhetően többek közt megtekinthetők például az olasz magángyűjtők goriziai-doberdói területről származó relikviáik is.

A fronton uralkodó állapotokat idéző, megdöbbentő hatású fény- és hangeffektusokkal kísért kiállítást dr. Navracsics Tibor nyitotta meg, majd dr. Ravasz István alezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kiemelt főtisztje ajánlotta a megjelentek figyelmébe.

1595976360

Az első világháború szülte a tömegtársadalmakat, a „névtelen tömeg korszakát", az egyéniségek eltüntetését, a tömeghadsereget, a tömegtermelést, a tömegdiktatúrákat – a bolsevizmustól a nemzeti szocializmusig. Láttuk itt Közép-Európában, hogy micsoda pusztítást képes véghez vinni egy békésnek hazudott új rend, amely valójában Közép-Európa összes nemzetét összeveszíti egymással – emlékeztetett megnyitó beszédében a miniszter, aki külön kiemelte annak a ténynek a történelmi és kegyeleti jelentőségét, hogy „Kecskemét néven tudja nevezni és számon tartja azokat az embereket, a hősöket, akik az életüket áldozták Magyarországért, életüket áldozták a városukért".

A múzeum kurátorai a harcok, a katonaélet, a front, az állóháború, az iszonyatos emberáldozatokat idézték fel a tárlat anyagának az összeállítása során. A lövészárkok, a front embert próbáló, idegeket őrlő mindennapjait, a halált, a szenvedést, a bajtársiasságot, a hazaszeretetet, a hadifogságot.

A látogatót a korabeli fotókról visszaköszönő kapu fogadja, amelyen át a háborút témánként bemutató termekbe lép, amelyeknek elnevezését a magyar népdalkincs legszebb korabeli katonanótáinak sorai ihlették.

A tárlat megtekintéséhez szükséges alapismereteket az első terem animációja biztosítja, amely bemutatja a történelmi Magyarország háborús történelmének legfontosabb eseményeit, csatatereit.

A következő helyszín korabeli tárgyai a katonák mindennapjait elevenítik fel: a tisztálkodó felszerelések, az étkezésekhez használt eszközök mellett levelek és a borzalmas harcokról írt visszaemlékezések „viszik vissza" a látogatókat a száz évvel ezelőtti csaták helyszínére.

1595976360

Továbbhaladva egy elsősegélyhelynek kialakított kavernába jutunk. „Ellőtték a jobb karomat…" – sokan ismerik, dúdolják e népdalt, melynek mondandója itt egyértelművé válik: korabeli hordágyak, tábori orvosi láda, kötszerek, morfiumos üvegcsék, műláb, sín.
A tiszti fedezékben a használati tárgyakat, az asztalon hagyott térképet, cigarettatárcát, naplót, srapnelből készített petróleumlámpa világítja meg. S már hallani a rohamok csatazaját…
A lövészárokból Görz városát s a fennsíkot látjuk. Az olasz fronton vagyunk. „Doberdóban hull a magyar rakásra…" Mögöttünk Schwarzlose, előttünk puskák, a gránáttölcsérben légaknavető, egykor halált osztó repeszek, lőszerek. S a csata fényei, hangjai.

A fronton az is megtanult imádkozni, aki már elfelejtett. Az egykor a front mögött megépített harctéri kápolna másában tábori lelkészi láda gyertyatartóval, kehellyel, utolsó kenettel…

A temetés a fronton mindennapos volt. A tiszteket koporsóban, bakákat sátorlapba csavarva helyezték örök nyugalomra. A főhajtásra a látogatónak az eredeti sírkövekből és katonai temető fotójából kialakított enteriőr előtt van lehetősége. Srapnel-vázába helyezett virág, s a döbbenetes adat: 660 ezer hősi halott a történelmi Magyarország területéről.

1595976361

A kecskeméti áldozatokról név szerint is megemlékezik ez a rendkívüli tárlat: majdnem kétezer hősi halált halt katona nevét tették közre. A császári és királyi 38. gyalogezredről, a Mollináry bakákról pedig egy külön egység szól.
Az emeleten Ausztria-Magyarország fegyvereserejét mutatják be, egy-egy jellegzetes fegyvernem kiemelésével a gyalogosoktól a rohamosztagosokon és lángszórósokon át a népfelkelőkig, utászokig, tüzérekig. Kiállították Devecseri Schultheisz Emil honvédtábornok unikális személyes tárgyait, kitüntetéseit és iratanyagát is. A fegyverszoba az osztrák-magyar haderő legjellegzetesebb fegyvereit mutatja be a kardoktól a rohamkéseken át a fokosokig. Emellett több kiállítótérnyi látnivalót nyújtanak a kitüntetések, a sapkajelvények, a fronton és a hadifogságban készült emléktárgyak, korabeli fotóanyag.

A Cifrapalota második emeletén pedig a Nagy Háborút különleges szemszögből, az ott hadirajzolóként résztvevő három híres magyar alkotó, Mednyánszky László báró, Farkas István és Nagy István rajzain és festményein keresztül ismerhetik meg a látogatók.

1595976361

A tárlat tárgyi és fotóanyagát biztosították: HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Jósa András Múzeum, Kecskeméti Katona József Múzeum, Magyar Fotográfiai Múzeum, kecskeméti Piarista Plébánia, Nagy Háború Kutatásáért Közhasznú Alapítvány, Csáki Béla, Simonit, Gianfranco, Frech József, Szanka József, Máday Norbert, Szebenyi István, Petrov Attila, Szkenderovics Zoltán, Polgár Zoltán, Végh Károly, Gruppo Speleologico Carsico, Museo della Grande Guerra San Martino del Carso.

Az országosan is egyedülálló tárlat a Kecskeméti Katona József Múzeum „Cifrapalota" Kiállítóhelyén, december 31-ig tekinthető meg.

1595976361

Fotó: a szerző felvételei